(Shutterstock)
Kolumbiai kutatók szerint az ebeket általánosan jellemző ízlés története nyolcmillió éves, okai az evolúcióban keresendők.
A Kolumbiai Nemzeti Egyetem kutatói Joao Munoz-Doran
vezetésével megalkották a kutyafélék (Canidae) "családfáját" -
feltérképezve háromszáznál is több ismert faj közötti rokoni
kapcsolatokat.
"Nagyon különböző étrenden élő fajokat hasonlítottunk össze,
majd osztályoztuk. Egyes kutyaféléket a ragadozók közé soroltunk, más
fajokat, amelyek étrendjének 70 százalékát hús alkotja,
csúcsragadozóként határoztunk meg, és vannak a mindenevők, amelyek húst
és növényeket egyaránt fogyasztanak" - magyarázta Joao Munoz-Doran.
Ismertetése szerint a kutyafélék nyolcmillió évvel ezelőtt álltak
össze falkákba, hogy becserkészhessék a nagyobb testű
zsákmányállatokat. A "közösségi" életmód, a csoportos vadászat
eredményeként alakult ki a csúcsragadozóknál - ahová a háziasított
kutya legközelebbi rokona, a farkas (szürke farkas, Canis lupus) is
tartozik - az erős állkapocsizomzat és a nagy tépőfogak.
"E jellegzetességek kialakulásának közös evolúciós történetét
tártuk fel. Nyolcmillió évvel ezelőtt ugyanis, amikor Ázsia, Európa és
Észak-Amerika területén kevés volt az erdőség, a nyílt térségekben a
közös vadászat volt a célravezetőbb. Egyrészt több szem többet lát,
másrészt csak közös erővel ejthették el a nagyvadakat. Sok-sok nemzedék
után a falkában való életmód a kutyafélék külső jegyeire is kihatott -
sokkal sikeresebbnek bizonyultak a táplálékszerzésben az erős
állkapoccsal, izomzattal és nagy tépőfogakkal rendelkező állatok.
Sokkal sikeresebbek voltak ezek az előnyös tulajdonságok átörökítésében
is" - folytatta Munoz-Doran.
Mint a kutató rámutatott, ezért a farkas legközelebbi rokonának, a
háziasított kutyának is "nagyon is jó evolúciós oka" van arra, hogy
szeresse a csontot. "Megvan hozzá az 'eszköze' és ezt az 'eszközt' használni is akarja."
Forrás:
BBC/MTI/Hír24