Az orvostudomány két nagy csoportra osztja ezt a
fájdalomtípust, elsődleges, illetve másodlagos fejfájásra. Ahogy a neve is
jelzi, a másodlagos fejfájás mögött valamilyen kiváltó tényező áll, míg az
elsődlegesnél maga a fájdalom a probléma. De hogyan is jelentkezhetne fájdalom
minden ok nélkül?
A napszúrástól az agydaganatig
Nézzük először a másodlagos a fejfájást! Az okot szinte
bármiben kereshetjük. Gyakran valamilyen belső szervi probléma vagy magas
vérnyomás a kiváltója. Gondolni kell idegrendszeri eltérésekre, agydaganatra,
koponyán belüli érfejlődési rendellenességre, de akár egy ér megrepedésére is
utalhat a fejfájás. Egyszerű napszúrás ugyanúgy állhat a hátterében, mint
elhanyagolt pszichés probléma.
Bevett, rossz gyakorlat a fejfájást kapásból a túlterheltségre,
depresszióra, stresszes életmódra fogni, és azt gondolni, hogy ezen úgysem
tudunk változtatni, ezért aztán marad a napközben bekapkodott pirula.
Rejtőzködő okok
Az elsődleges fejfájás esetében inkább arról beszélhetünk,
hogy nincs tisztázva, mi van a háttérben, vagy az orvos még nem találta meg a
pontos okát. Egyik klasszikus formája a migrén. Szerencsés az, aki csak
hallomásból ismeri a görcsös, gyakran féloldali fájdalmat, amit a beteg
elsötétített szobában, fekve képes csak elviselni.
A migrénnél is gyakoribb a tenziós fejfájás. A tenzió
nyomást, feszülést jelent. Az ilyen fájdalmat általában a nyaki, vállövi,
valamint a fej körüli izmok tartós feszülése váltja ki.
A harmadik, viszonylag ritka, ám annál kellemetlenebb
jelenség a cluster típusú fejfájás. Erre gyakran jellemző, hogy könnyezés vagy
orrfolyás is kíséri.
A helyzetet bonyolítja, hogy a különféle fejfájástípusok
keveredhetnek is.
Ki segít a fejfájáson?
Többségünk úgy gondolja, az évente egyszer-kétszer
jelentkező fejfájással nem szükséges azonnal orvoshoz szaladnia. Más a helyzet
akkor, ha rendszeresen visszatérő panaszról van szó, ilyenkor a páciens
előbb-utóbb az orvosnál köt ki.
Addig is érdemes alaposan megfigyelni, akár lejegyezni,
mikor szokott jelentkezni a fájdalom, van-e valamilyen kiváltó külső tényező.
Például gyógyszerszedés, menstruáció, időjárás-változás. Meddig tart, hol fáj
pontosan? Ezek értékes információk az orvos számára.
Első körben a háziorvosnál jelentkezhet a beteg. A fájdalom
csillapítása után ő már megkezdheti a kivizsgálást. Első lépés a
vérnyomásmérés, hiszen gyakran elég a gyógyuláshoz, ha sikerül a vérnyomást
beállítani. Kikérdezi a pácienst, milyen gyógyszereket szed, visel-e
szemüveget, és az vajon megfelelő-e.
Létezhet olyan eset is, amikor azonnal szakorvoshoz kell
eljutnia a betegnek. Ilyen például, amikor az éles, erőteljes fejfájáshoz
hányás, tarkókötöttség is társul.
Elsődlegesből másodlagost
A pontos ok feltérképezése érdekében szakorvos, neurológus
folytatja a kivizsgálást. Ki kell zárni az értágulat vagy egy ér megrepedésének
lehetőségét, de gondolhat az orvos agyvérzésre, agydaganatra is. A
kivizsgáláshoz hozzá kell tartoznia valamilyen agyi képalkotó vizsgálatnak.
Ha az agyban nem találnak eltérést, további belgyógyászati
vizsgálatokra van szükség. Jön a vérvétel, a vizeletvizsgálat, a hasi
ultrahang. Kiderülhet például, hogy a máj méregtelenítő működése nem megfelelő.
A kivizsgálás célja, hogy valamilyen diagnózishoz jussunk, és ez által az
elsődleges fejfájásból másodlagos legyen, amikor is az okot lehet gyógyítani.
Gyógyszeres, alternatív
A fejfájások egy részénél az alapos kivizsgálás ellenére sem
sikerül megtalálni az okot. Ebben az esetben marad a tüneti terápia, ami magába
foglalja a gyógyszeres és az alternatív terápiákat is.
Hatásos pszichés kezelés például: az autogén tréning, a
magatartás- és mozgásterápiák, a jóga és a távol-keleti mozgásterápiák, a
különféle relaxációs tréningek. Ugyancsak hatásos az úgynevezett biofeedback,
azaz visszacsatolásos terápia. Hipnózisterápiával is szép eredményeket lehet
elérni. De van beteg, akinél a homeopátia, a neurálterápia, a fitoterápia vagy
az akupunktúra válik be.
Forrás: 50plusz.hu
0 Megjegyzések