Szemünkben rengeteg érzékeny ideg található. Ha ezeket az idegeket valamilyen betegség ingerli, olyan érzést kelt, mintha valami szúrná a szemet, emiatt az érintettek elhúzódnak a fénytől, és legszívesebben állandóan csak árnyékban tartózkodnának. A problémát az okok felderítése után lehet megszüntetni.

Szinte mindenki számára ismerős a szemgolyónkba hasító szúró fájdalom, melyet akkor érezhetünk, ha a fény közvetlenül a szemünkbe világít, vagy belenézünk a tűző napba. Ilyenkor a szemhéjak reflexesen összezárulnak, összeszorítjuk szemünket, hogy kivédjük a káros hatásokat. Néhány ember számára azonban már az ilyen kis fény is nagy fájdalmat okoz. Sokaknak oly mértékben, hogy csak elsötétített szobában tudnak tartózkodni, és állandóan napszemüveget kénytelenek viselni. Az ilyen mindennapi életet megnehezítő, túlzott fényérzékenységnek (fotofóbia) különböző okai lehetnek, melyet nem minden esetben magában a szemben kell keresni.

Ingerelt idegvégződések

A szemek fényérzékenységének leggyakoribb szemben keresendő oka a szaruhártya-gyulladás (keratitisz). A szaruhártyában nagyon sok igen érzékeny idegvégződés található, melyek a gyulladásos folyamatokra reagálnak. Az ilyen ingerelt idegvégződéseknek kevés fény is elegendő ahhoz, hogy kioltsa a szemhéjzáró reflexet, és fájdalmat okozzon. A szaruhártya-gyulladás többnyire valamilyen szemet ért sérülés következménye, melyet idegentest, napégés vagy kórokozó, stb. okozhat. A szembe jutott idegentest ingerli a szaruhártyát, és nem csak a könnytermelést fokozza, hanem rövid időre fényérzékennyé is teszi a szemet.

Kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis)
Ha Önnek kötőhártyagyulladása van, úgy érezheti, hogy szemében van valami, amit nem tud eltávolítani. Ébredéskor a szemek összeragadhatnak a szemből folyó váladék miatt, a szem fehér része pedig rózsaszínesen elszíneződhet, és a látásélesség is romolhat. A kötőhártya-gyulladásról bővebben>>
Egy másik gyakori ok az akut érhártyagyulladás (hátsó uveitis), ami a szivárványhártyát (írisz) és a sugártestet (corpus ciliare) érinti. Érzékennyé válnak a szaruhártya beidegzéséről gondoskodó idegvégződések, melyek érzékelik a fényintenzitást, és a pupilla méretének változtatásával szabályozzák a beeső fény mennyiségét (pupillareflex). Az idegek gyulladása és ingerlése szintén fotofóbiához vezet, és tompa fájdalmat okoz.

Ritkábban kötőhártya-gyulladás vagy elülső uveitis okozza a fényérzékenységet, mely kísérő tünete lehet még a teljes színvakságnak, az íriszpigment-hiánynak (albinizmus) és a szivárványhártya veleszületett hiányának (aniridia) .

Egyéb betegségek kellemetlen tünete is lehet

Normál estben a szem vizsgálata során kiderül a fényérzékenység oka. Ha azonban ezek a vizsgálatok nem vezetnek eredményre, az okokat máshol kell keresni.

A probléma forrása lehet a szemideg (Nervus ophthalmicus) ingerlése, az arcideg (trigeminusz, azaz háromosztatú ideg) érzékenysége vagy bizonyos agyi régiókban bekövetkezett elváltozás. Ebben az esetben a fotofóbia valamely alábbi betegség kísérő tünete lehet:
Migrén
Agyrázkódás
Agyhártyagyulladás (meningitisz)
Veszettség
Koponya- vagy agysérülés
Agydaganat
Fotofóbia esetén mindenképp forduljon orvoshoz! Ez az olyan kezelést igénylő szembetegségek mihamarabbi ellátása miatt is fontos, amilyen a keratitisz vagy az uveitisz, és ha esetleg komolyabb betegség áll a háttérben, a gyógyulás esélyei jobbak, ha időben megkezdik a megfelelő kezelést.

Forrás: webeteg.hu