Magyarország lakosságának létszáma 9 millió 937 ezer 628 volt a 2011. október 1-jei népszámláláskor, ez 260 687-tel kevesebb, mint amennyi 2001. február 1-jén, az előző összeíráskor volt - mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese. 

Több mint 260 ezerrel csökkent az ország lakossága tíz év alatt

Magyarország lakosságának létszáma 9 millió 937 ezer 628 volt a 2011. október 1-jei népszámláláskor, ez 260 687-tel kevesebb, mint amennyi 2001. február 1-jén, az előző összeíráskor volt - mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese csütörtökön az összeírás végleges adatairól szóló budapesti sajtótájékoztatón.

Németh Zsolt rámutatott: a társadalom természetes fogyását a nemzetközi vándorlás hatása egyharmaddal csökkentette, noha az ország uniós csatlakozása és a nyugati munkaerőpiac megnyitása az évtized végére ugyancsak hozzájárult a lélekszám csökkenéséhez. Emlékeztetett arra: 1981-től csökken az ország népessége, a 2011-es lélekszám pedig alatta marad az 1960-asnak.

Németh Zsolt kiemelte: mindössze Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosság az utóbbi tíz évben, ami egyértelműen a belső migráció következménye, ugyanebből az okból azonban Békés megyében - ahol a legdrasztikusabb a fogyás - 9 százalékkal kevesebben éltek ebben az időszakban.

Szólt arról is: a népességfogyás egyik tényezője, hogy a 15 évesnél idősebb nőkre jutó élve született gyermekek száma 2001-ben 153, 2011-ben pedig csak 147 volt. Hozzátette: a 30 évesnél fiatalabb férfiak 90 százaléka nőtlen, és az ugyanilyen korú nőknek is csak 12 százaléka házas.

Megjegyezte, hogy a 100 aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak száma a demográfiai változások miatt a 2001-es 58,8-ról 2011-ben 61,4-re nőtt. Ezen belül az időskorúak aránya 32,4-ről 37,8-ra növekedett, míg a gyermekkorúak aránya 26,4-ről 23,5-re csökkent.

Iskolai végzettség szempontjából a férfiaknál a legmagasabb arányt a szakiskola, második helyen pedig az érettségi képviseli. A nőknél az érettségizettek aránya a legmagasabb, utána azonban a csupán általános iskolai végzettségűek következnek. Megfordult a trend a diplomások arányát illetően: most először fordult elő, hogy a nőknek magasabb arányban (18 százalék) van diplomájuk, mint a férfiaknak (15,8 százalék) - mondta.

A KSH elnökhelyettese közölte: a foglalkoztatottak aránya a 2001-es 36,2-ről 39,7 százalékra, míg a munkanélküliségi ráta a tíz évvel ezelőtti 4,1-ről 5,7 százalékra nőtt. Csökkent ugyanakkor az eltartottak (27,3-ról 24,9 százalékra) és az inaktív keresők (32,4-ről 29,7 százalékra) aránya.

Megjegyezte: a tíz évvel ezelőttihez képest 153,4 százalék, összesen 315 583 ember vallotta magát cigánynak első- vagy másodsorban. A jelentős emelkedés okaként említette, hogy megengedték a kettős identitás megjelölését. A 315 583-on felül 71 686-an vannak, akik önmagukat roma emberekkel közös háztartásban élőknek vallották, továbbá 247 959-en laknak "nagymértékben cigány nemzetiséghez tartozók által lakott területen" - fogalmazott.

Elmondása szerint a második legnépesebb nemzetiséget a németek jelentik 185 696-es, a harmadikat pedig a románok 35 641-es létszámmal, utóbbiaktól azonban nem sokkal marad el a szlovákság 35 208-as lélekszámmal. A migráns csoportok közül a legnagyobb az oroszok aránya, ők 13 337-en vannak, ami 242 százaléka a 10 évvel ezelőtti adatnak, a kínaiak pedig 6770-en élnek Magyarországon, ami 232,2 százaléka a tíz évvel ezelőttinek.

Kitért arra, hogy tíz év alatt 10-ről 27-százalékra nőtt a vallási kérdésre nem válaszolók aránya, s ez a tendencia valamennyi történelmi egyházra vonatkozik. A válaszadók 53,5 százaléka, azaz 3 millió 871 ezer 881 vallotta magát katolikusnak (ebből 3 millió 691 ezer 347 római, 179 176 görögkatolikus), 15,9 százalékuk, azaz 1 millió 153 ezer 442 reformátusnak, 3 százalékuk, azaz 214 965 pedig evangélikusnak. Az ortodox keresztények 13 710-en, az izraeliták pedig 10 965-en vannak a 2011-es adatok szerint.

Megemlítette azt is, hogy a családok 53 százalékában nincs gyermek; egy gyermeket negyedük, kettőt 15,8, hármat 4,6, négyet vagy ennél is többet 1,6 százalékuk nevel. A lakásállomány 4 millió 390 ezerre nőtt, 2001-ben ez csak 4 millió 65 ezer volt, és 248-an laknak 100 lakásban, ez a mutató pedig 2001-ben 269-en állt.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a népszámlálás során gyűjtött adatokat "hihetetlen értéknek" nevezte, mert az üzleti élet képviselőinek, közvélemény- és piackutatóknak, elemzőknek és a politikusoknak, döntéshozóknak is fontos az adatok pontos ismerete. Mint mondta, 4800 táblázatot tettek fel csütörtökön a www.nepszamlalas.hu oldalra, egy éven belül csaknem tízezer lesz fenn, 2014. márciustól pedig nemzetközi összehasonlításban is lehet majd vizsgálni a magyar adatokat.

Beszámolt arról, hogy áprilistól az összes megyéről jelentetnek meg köteteket, amelyekben járási, kistérségi bontásban is közölnek adatokat az egyes településekről. Számos tematikus kiadványuk lesz, egyebek mellett a lakás- és demográfiai helyzetről, az iskolai végzettségről, a családokról és a háztartásokról, a nemzetiségekről és a vallásokról - sorolta.

Virágh Eszter, a népszámlálás szóvivője arról beszélt, hogy a magyarországi népszámlálás gyorsaság tekintetében a középmezőnybe tartozik nemzetközi összehasonlításban. Az érdekes adatok között említette, hogy 1044 százévesnél idősebb embert írtak össze, Szabolcsban van a legkevesebb válás, valamint azt, hogy a 40 évesnél fiatalabb egyedülálló nőknek csaknem kétharmada diplomás. A helyi jegyzők száznál kevesebb esetben voltak kénytelenek eljárást indítani adatszolgáltatás megtagadása miatt - tette hozzá.

Katolikus egyház: nem mérvadóak a vallási adatok

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága nem tekinti mérvadónak a vallási hovatartozásra vonatkozó népszámlálási adatokat, mert a 2011-es kérdésfelvetés eltért a korábbi népszámlálásokétól, így szerintük az eredmények nem alkalmasak az összevetésre.

Emlékeztettek arra: már a népszámláláskor is szóvá tették, hogy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre a számítógépes rendszer napokig egyszerűen nem fogadta el a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát.
A kérdésre adott válaszok alapján csökkent a statisztikai hivatal szerint a magukat a katolikus egyházhoz tartozónak vallók száma - tették hozzá.

A közzétett népszámlálási eredmények vallási hovatartozásra vonatkozó eredményei első látásra jelentős változásokat mutatnak, a megfelelő értelmezéséhez azonban figyelembe kell venni a válaszmegtagadás magas arányát - közölte Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője. A professzor tudatta, hogy a 2011-es népszámlálás vallási, illetve felekezeti megoszlásra vonatkozó adatainak értelmezéséhez elsősorban a válaszmegtagadók magas számát kell figyelembe venni.

A kutató elemezésében rámutatott arra, hogy az önkéntes válaszadást lehetővé tévő vallási kérdésre a megkérdezettek 27,2 százaléka nem válaszolt. A 2001-es népszámlálás esetében 1,85 millióval többen voltak készek az érvényes válaszadásra. Úgy véli, tekintettel a válaszmegtagadás magas arányára, a jelenlegi adatokból csak az érvényes választ adók közötti vallási és felekezeti megoszlást lehet érvényes adatnak tekinteni.

Eszerint a felekezeti hovatartozás tekintetében nincsen jelentős változás a 2001-es évhez viszonyítva, ez egybeesik az elmúlt tíz esztendő hazai és nemzetközi közvélemény-kutatási adataival alátámasztott trendekkel. Az alacsonyabb számszerű értékek a magasabb arányú nem válaszolással indokolhatók. Statisztikai okokból nem valószínű, hogy a nem válaszolók közötti megoszlási arány radikálisan eltérjen a válaszolók közöttiétől.

A 2001-es és a 2011-es népszámlálás vallási kérdése között jelentős megfogalmazásbeli és adatfelvételbeli különbség van. A 2001-es kérdőívben "Vallása/hitfelekezete?" kérdés szerepelt, és a kérdezőbiztosi utasításban volt a felekezeti hovatartozásra vonatkozó értelmezés. A 2011-es kérdőívben a "Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?" megfogalmazást alkalmazták. E kétféle kérdésfelvetés Máté-Tóth András szerint nem teszi lehetővé a vallási hovatartozásra vonatkozó változások megalapozott követését.

Az adatfelvétel módszertana is megváltozott. 2001-ben csak kérdezőbiztos közreműködésével lehetett kitölteni a kérdőíveket, míg 2011-ben elektronikus úton is. Az interneten kitölthető kérdőívekben a felekezetek listája rögzített volt, míg a papíralapú esetében saját fogalmazású választ kellett rögzíteni. A KSH csütörtökön közzétett gyorsjelentése csak a legnagyobb létszámú vallási közösségek megoszlásáról ismerteti az adatokat.

Az egyetemi tanár közölte: a válaszmegtagadók magas arányára tekintettel és a módszertani különbségek miatt a 2011-es népszámlálás vallási adatfelvétele nem teszi lehetővé a 2001-es adatokkal való, szakmai szempontból megfelelő összehasonlítást, és így semmilyen, a vallási megoszlás változására vonatkozó következtetést nem alapoz meg, egyben csak korlátozottan alkalmas a vallásosságra vonatkozó további közvélemény-kutatási eredmények értelmezésére.

Lényegesen többen vallották meg nemzetiségi identitásukat

A legutóbbi népszámláláskor lényegesen többen vallották meg nemzetiségi identitásukat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett adatok szerint, mint tíz éve - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárca szerint ez a kormány sikeres nemzetiségpolitikájának köszönhető.

Az elmúlt három évben a kormány sokat tett a nemzetiségekért: az alaptörvényben rögzítette, hogy a magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők, nyelvüket, kultúrájukat védi - emelték ki. Hozzátették: a nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatásaiban bekövetkezett változásoknak köszönhetően az országos nemzetiségi önkormányzatok által átvett intézmények száma jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. A közleményben azt írták: Magyarország a térség számos országa számára követhető példa. Több országban a magyar modell alapján alkották meg a nemzetiségek országos képviseletének rendszerét és kulturális autonómiájának lehetőségét.

Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese a népszámlálásról szóló csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón elmondta: 315 583 ember (a tíz évvel ezelőttihez képest 153,4 százalék) vallotta magát cigánynak első- vagy másodsorban. A jelentős emelkedés okaként említette, hogy megengedték a kettős identitás megjelölését. Ezen felül 71 686-an vannak, akik önmagukat roma emberekkel közös háztartásban élőknek vallották, továbbá 247 959-en laknak "nagymértékben cigány nemzetiséghez tartozók által lakott területen" - fogalmazott.

Kitért arra: a második legnépesebb nemzetiséget a németek jelentik 185 696-es, a harmadikat pedig a románok 35 641-es létszámmal, utóbbiaktól nem sokkal marad el a szlovákság, 35 208-as lélekszámmal. A migráns csoportok közül a legnagyobb az oroszok aránya, ők 13 337-en vannak, ami 242 százaléka a 10 évvel ezelőtti adatnak, a kínaiak pedig 6770-en élnek Magyarországon, ami a korábbi adathoz képest 232,2 százalékot jelent.