1063 épületet bonthatnak
A Váralja Szövetség egy éve foglalkozik a szabadkai városrombolás néven elhíresült örökségromboló folyamattal, amelynek áldozatul esne a műemlékekben gazdag délvidéki város történelmi központja. Az ügy újabb fordulatot vett: az általános rendezési tervben már 1063 épület bontását irányozták elő. A tervet egyelőre még nem fogadták el, a befektetői lobbi azonban egyre erősödik. A Váralja Szövetség szerint a magyar kormány határozott fellépésére van szükség.
2010 óta van napirenden a szabadkai városrombolás. Ennek a barbár elképzelésnek a 2012-es állapotok szerint 1063, jelentős részben városképi értékű épület esne áldozatul. Az alábbiakban beszámolónkat olvashatják az ügy nem túl biztató fejleményeiről.
1063 épület sorsa forog kockán
Az elmúlt napokban több szabadkai szimpatizáns is jelezte, hogy értesítőt kapott, amelyben az általuk lakott ingatlan kisajátításáról és bontásáról tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat. Útszélesítések, lakópark- és bevásárlóközpont-építések címén a városvezetés teljesen átszabná a magyar szecesszió fővárosaként is számon tartott délvidéki város arculatát.
A városmagra és a történelmi központot szegélyező mezővárosias részekre vonatkozó rendezési tervet a befektetők szájíze szerint alkották meg. Az augusztusban közszemlére tett tervezet 1063 épület lebontásával számol, helyükre többemeletes lakóparkok épülnének.
Szabadkán forrnak az indulatok
A szabadkai lakosság körében rendkívül népszerűtlen az új városrendezési terv: a tervbizottság október 17-én megtartott nyilvános ülésén a Magyar Szó jellemzése szerint forradalmi hangulat uralkodott. A város kulturális örökségének eltüntetése, a felesleges beruházások erőltetése és a lakókörnyezet tönkretétele ellen több mint száz lakó tiltakozott a helyszínen.
Külön érdekesség, hogy Szabadkán magyarok, horvátok és szerbek egyaránt ellenzik a városvezetés elképesztő javaslatait, így a törésvonal az értékekben gondolkodó emberek és a rombolásban érdekeltek között húzódik.
A legnagyobb délvidéki magyar párt közleményében így fogalmaz: „Az a tény, hogy a szabadkai Városrendezési Intézet úgy dolgozta ki Szabadka általános rendezési tervét, hogy abban helyet kaphatott a szűk központ, a történelmi városmag szinte teljes lerombolása, a Központ I., II. és a Központ III. területén lévő földszintes épületek helyébe négyemeleteseket előirányozva, a város azon balkanizálódásának újabb példája, amiről – számos heves bírálatot kiváltva – folyamatosan beszélünk az elmúlt évek vonatkozásában.”
A Váralja Szövetségnek lett igaza
Amikor egy évvel ezelőtt megkongattuk a vészharangot, számos nemtelen támadással találtuk szembe magunkat. Bizonyos csoportok, akik legalább most szintén tiltakoznak, akkor azt híresztelték, hogy „a Váralja Szövetség csak kitalálta a szabadkai városrombolást”, hogy „ezzel a szerbiai választásokba beleavatkozhasson”. Ennek hátterében többek között a helyi magyarság tragikus mértékű identitás-váltása áll - mint ismeretes, a délvidéki magyarok jelentős része szerbnek vallja magát a népszámlálásokon, és sokan a választásokon is szerb pártokat támogatnak.
Mára bebizonyosodott: a Váralja Szövetségnek volt igaza, amikor a szabadkai eseményeket a városrombolás kifejezéssel illette.
A Váralja Szövetség továbbra is úgy gondolja, Szabadka megőrzése nemzeti érdek, hiszen ez a város kiemelkedő pont a magyarság kulturális horizontján, ezért ismét a magyar kormány határozott fellépését szorgalmazzuk
Szabadka magyar múltja a kövekbe van írva
A Váralja Szövetség azt is hangsúlyozza, hogy nem az Szabadka magyar hangja, amit egyes szerb identitású, magyar nevű személyek képviselnek. Az igazi szabadkai magyarok az oszthatatlan magyar nemzet szerves részét képezik, akik a Váralja Szövetséggel egyetértenek abban, hogy Szabadka régi múltjának megőrzése nemcsak küldetésünk, hanem kötelességünk is.
Balog Zoltán: a magyar kormány egyetért
A Váralja Szövetség megkeresésére Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter levélben válaszolt, aki szervezetünk jelentős kutatómunkájáért köszönetet mondott. A miniszter kiemelte: Szabadka városrendezési tervének felülvizsgálata Magyarország kormánya számára is fontos kérdés. Balog Zoltán hangsúlyozta: a szabadkai épített örökség megőrzése összmagyar érdeknek tekinthető. A miniszter levelében arra is kitért, hogy a Magyar-Szerb Kisebbségi Vegyesbizottság már ajánlást fogadott el a szabadkai városrendezési terv felülvizsgálatára vonatkozóan.
A Váralja Szövetség üdvözli, hogy kezdeményezésünkkel a magyar kormány is egyetért, ugyanakkor a kedvezőtlen fejleményekre tekintettel a magyar érdekképviselet határozottabb fellépését szorgalmazzuk.
Izraeli befektetők a városháza táján
Alig két nappal a városházán megtartott, tüntetéssé fajult ülés után izraeli befektetők folytattak tárgyalásokat az önkormányzat képviselőivel a városházán. Yossef Levy izraeli nagykövet kijelentette, hogy nagy lehetőségeket lát Szabadkában. A nagykövettel együtt 14 olyan izraeli vállalat képviselője is ellátogatott a találkozóra, amelyek érdekeltek a Szabadkán való befektetésben.
Modest Dulić szabadkai polgármester bejelentette: Izrael eddig egymilliárd eurót fektetett be Szabadkán, és sok izraeli cég érdekelt a beruházások folytatásában. Ezeknek a cégeknek komoly érdekeltségeik lehetnek az építőiparban, az ingatlanbefektetésben és a bevásárlóközpontok építésében. A Váralja Szövetség helyi támogatóira támaszkodva úgy tudja, egy ilyen befektetésnek esett áldozatul az a régi házsor is, amellyel a kezdeményezésünket lezáró „szabadkai jelentésünket” is illusztráltuk.
Modest Dulić polgármester kezet ráz Yossef Levy nagykövettel
Összegzésképpen: Szabadkán erősödik a befektetői nyomás, és ez igenis kapcsolatban állhat azzal, hogy a városvezetés el akarja tüntetni a befektetőknek gátat jelentő történelmi belvárost. Most már azt is tudjuk, hogy a szabadkai városrombolásban nemcsak szerbiai és magyarországi illetőségű befektetők érintettek, hanem izraeliek is.
(A Váralja Szövetséget e kezdeményezése során már többen megpróbálták azzal ellehetetleníteni, hogy szervezetünket rasszizmussal, etnikai konfliktusok generálásával alaptalanul rágalmazták. Mi minden esetben a tényekhez ragaszkodunk, így ebben a kérdésben is, ezért előre elhatárolódunk azoktól, akik emiatt a Váralja Szövetséget antiszemitizmussal fogják vádolni.)
Egyelőre még nem bontanak nagyon
A helyzet kevés reményre ad okot, mégis némi lélegzetvételhez jutott a délvidéki történelmi város azáltal, hogy a városi tervbizottság október 17-én mégsem támogatta a városrendezési tervet, mivel azt további kidolgozásra javasolták.
A Váralja Szövetség szerint ez sok jót nem jelent, még akkor sem, ha a tervek átdolgozása során esetleg lényegesen csökkenne a bontásra jelölt épületek száma. A tervbizottság indoklásából ugyanis kitűnik, hogy nem a város épített örökségét féltik, hanem anyagilag kivitelezhetetlennek tartják az 1063 épület lebontását a kisajátítások költségessége miatt, különösen a külsőbb városrészekben.
Azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy az elmúlt években már így is több tucat városképi szempontból értékes épület esett áldozatul a befektetői érdekek gátlástalan kiszolgálásának.
A Váralja Szövetség egy évvel ezelőtt internetes aláírásgyűjtést indított Szabadka történelmi belvárosának megóvásáért, amelyet több mint 34 ezren írtak alá.
2012. április 24-én szervezetünk képviselői a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén mutatták be a szabadkai helyzetet a budapesti honatyáknak.
A Váralja Szövetség 2011 novemberében egy kétnapos szakmai kiránduláson fényképes dokumentációt készített Szabadka épített örökségéről. Ezek közül a fényképek közül egy válogatást feltettünk a Facebook oldalunkra. (Mivel borús időnk volt, sajnos a képek nem tudják minden téren visszatükrözni Szabadka páratlan értékeit.)
Forrás: Váralja Szövetség honlapja, ahol sok Szabadkán készült fotó is megtekinthető
Emlékeztető: „Nincs biztonságban egy demokráciának a szabadsága, ha polgárai eltűrik, hogy akkorára nőhessen a magánhatalom, hogy erősebb legyen, mint maga a demokratikus állam.” (Franklin Roosevelt, 1933–1945 között az Egyesült Államok elnöke)
2010 óta van napirenden a szabadkai városrombolás. Ennek a barbár elképzelésnek a 2012-es állapotok szerint 1063, jelentős részben városképi értékű épület esne áldozatul. Az alábbiakban beszámolónkat olvashatják az ügy nem túl biztató fejleményeiről.
1063 épület sorsa forog kockán
Az elmúlt napokban több szabadkai szimpatizáns is jelezte, hogy értesítőt kapott, amelyben az általuk lakott ingatlan kisajátításáról és bontásáról tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat. Útszélesítések, lakópark- és bevásárlóközpont-építések címén a városvezetés teljesen átszabná a magyar szecesszió fővárosaként is számon tartott délvidéki város arculatát.
A városmagra és a történelmi központot szegélyező mezővárosias részekre vonatkozó rendezési tervet a befektetők szájíze szerint alkották meg. Az augusztusban közszemlére tett tervezet 1063 épület lebontásával számol, helyükre többemeletes lakóparkok épülnének.
Szabadkán forrnak az indulatok
A szabadkai lakosság körében rendkívül népszerűtlen az új városrendezési terv: a tervbizottság október 17-én megtartott nyilvános ülésén a Magyar Szó jellemzése szerint forradalmi hangulat uralkodott. A város kulturális örökségének eltüntetése, a felesleges beruházások erőltetése és a lakókörnyezet tönkretétele ellen több mint száz lakó tiltakozott a helyszínen.
Külön érdekesség, hogy Szabadkán magyarok, horvátok és szerbek egyaránt ellenzik a városvezetés elképesztő javaslatait, így a törésvonal az értékekben gondolkodó emberek és a rombolásban érdekeltek között húzódik.
A legnagyobb délvidéki magyar párt közleményében így fogalmaz: „Az a tény, hogy a szabadkai Városrendezési Intézet úgy dolgozta ki Szabadka általános rendezési tervét, hogy abban helyet kaphatott a szűk központ, a történelmi városmag szinte teljes lerombolása, a Központ I., II. és a Központ III. területén lévő földszintes épületek helyébe négyemeleteseket előirányozva, a város azon balkanizálódásának újabb példája, amiről – számos heves bírálatot kiváltva – folyamatosan beszélünk az elmúlt évek vonatkozásában.”
A Váralja Szövetségnek lett igaza
Amikor egy évvel ezelőtt megkongattuk a vészharangot, számos nemtelen támadással találtuk szembe magunkat. Bizonyos csoportok, akik legalább most szintén tiltakoznak, akkor azt híresztelték, hogy „a Váralja Szövetség csak kitalálta a szabadkai városrombolást”, hogy „ezzel a szerbiai választásokba beleavatkozhasson”. Ennek hátterében többek között a helyi magyarság tragikus mértékű identitás-váltása áll - mint ismeretes, a délvidéki magyarok jelentős része szerbnek vallja magát a népszámlálásokon, és sokan a választásokon is szerb pártokat támogatnak.
Mára bebizonyosodott: a Váralja Szövetségnek volt igaza, amikor a szabadkai eseményeket a városrombolás kifejezéssel illette.
A Váralja Szövetség továbbra is úgy gondolja, Szabadka megőrzése nemzeti érdek, hiszen ez a város kiemelkedő pont a magyarság kulturális horizontján, ezért ismét a magyar kormány határozott fellépését szorgalmazzuk
Szabadka magyar múltja a kövekbe van írva
A Váralja Szövetség azt is hangsúlyozza, hogy nem az Szabadka magyar hangja, amit egyes szerb identitású, magyar nevű személyek képviselnek. Az igazi szabadkai magyarok az oszthatatlan magyar nemzet szerves részét képezik, akik a Váralja Szövetséggel egyetértenek abban, hogy Szabadka régi múltjának megőrzése nemcsak küldetésünk, hanem kötelességünk is.
Balog Zoltán: a magyar kormány egyetért
A Váralja Szövetség megkeresésére Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter levélben válaszolt, aki szervezetünk jelentős kutatómunkájáért köszönetet mondott. A miniszter kiemelte: Szabadka városrendezési tervének felülvizsgálata Magyarország kormánya számára is fontos kérdés. Balog Zoltán hangsúlyozta: a szabadkai épített örökség megőrzése összmagyar érdeknek tekinthető. A miniszter levelében arra is kitért, hogy a Magyar-Szerb Kisebbségi Vegyesbizottság már ajánlást fogadott el a szabadkai városrendezési terv felülvizsgálatára vonatkozóan.
A Váralja Szövetség üdvözli, hogy kezdeményezésünkkel a magyar kormány is egyetért, ugyanakkor a kedvezőtlen fejleményekre tekintettel a magyar érdekképviselet határozottabb fellépését szorgalmazzuk.
Izraeli befektetők a városháza táján
Alig két nappal a városházán megtartott, tüntetéssé fajult ülés után izraeli befektetők folytattak tárgyalásokat az önkormányzat képviselőivel a városházán. Yossef Levy izraeli nagykövet kijelentette, hogy nagy lehetőségeket lát Szabadkában. A nagykövettel együtt 14 olyan izraeli vállalat képviselője is ellátogatott a találkozóra, amelyek érdekeltek a Szabadkán való befektetésben.
Modest Dulić szabadkai polgármester bejelentette: Izrael eddig egymilliárd eurót fektetett be Szabadkán, és sok izraeli cég érdekelt a beruházások folytatásában. Ezeknek a cégeknek komoly érdekeltségeik lehetnek az építőiparban, az ingatlanbefektetésben és a bevásárlóközpontok építésében. A Váralja Szövetség helyi támogatóira támaszkodva úgy tudja, egy ilyen befektetésnek esett áldozatul az a régi házsor is, amellyel a kezdeményezésünket lezáró „szabadkai jelentésünket” is illusztráltuk.
Modest Dulić polgármester kezet ráz Yossef Levy nagykövettel
Összegzésképpen: Szabadkán erősödik a befektetői nyomás, és ez igenis kapcsolatban állhat azzal, hogy a városvezetés el akarja tüntetni a befektetőknek gátat jelentő történelmi belvárost. Most már azt is tudjuk, hogy a szabadkai városrombolásban nemcsak szerbiai és magyarországi illetőségű befektetők érintettek, hanem izraeliek is.
(A Váralja Szövetséget e kezdeményezése során már többen megpróbálták azzal ellehetetleníteni, hogy szervezetünket rasszizmussal, etnikai konfliktusok generálásával alaptalanul rágalmazták. Mi minden esetben a tényekhez ragaszkodunk, így ebben a kérdésben is, ezért előre elhatárolódunk azoktól, akik emiatt a Váralja Szövetséget antiszemitizmussal fogják vádolni.)
Egyelőre még nem bontanak nagyon
A helyzet kevés reményre ad okot, mégis némi lélegzetvételhez jutott a délvidéki történelmi város azáltal, hogy a városi tervbizottság október 17-én mégsem támogatta a városrendezési tervet, mivel azt további kidolgozásra javasolták.
A Váralja Szövetség szerint ez sok jót nem jelent, még akkor sem, ha a tervek átdolgozása során esetleg lényegesen csökkenne a bontásra jelölt épületek száma. A tervbizottság indoklásából ugyanis kitűnik, hogy nem a város épített örökségét féltik, hanem anyagilag kivitelezhetetlennek tartják az 1063 épület lebontását a kisajátítások költségessége miatt, különösen a külsőbb városrészekben.
Azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy az elmúlt években már így is több tucat városképi szempontból értékes épület esett áldozatul a befektetői érdekek gátlástalan kiszolgálásának.
A Váralja Szövetség egy évvel ezelőtt internetes aláírásgyűjtést indított Szabadka történelmi belvárosának megóvásáért, amelyet több mint 34 ezren írtak alá.
2012. április 24-én szervezetünk képviselői a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén mutatták be a szabadkai helyzetet a budapesti honatyáknak.
A Váralja Szövetség 2011 novemberében egy kétnapos szakmai kiránduláson fényképes dokumentációt készített Szabadka épített örökségéről. Ezek közül a fényképek közül egy válogatást feltettünk a Facebook oldalunkra. (Mivel borús időnk volt, sajnos a képek nem tudják minden téren visszatükrözni Szabadka páratlan értékeit.)
Forrás: Váralja Szövetség honlapja, ahol sok Szabadkán készült fotó is megtekinthető
Emlékeztető: „Nincs biztonságban egy demokráciának a szabadsága, ha polgárai eltűrik, hogy akkorára nőhessen a magánhatalom, hogy erősebb legyen, mint maga a demokratikus állam.” (Franklin Roosevelt, 1933–1945 között az Egyesült Államok elnöke)
0 Megjegyzések