400 ezer forint értékben rendelt magának és családjának sört Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat egykori vezetője a balatonlellei állami üdülőben, a számlát azonban a mai napig sem rendezte – derül ki a Magyar Nemzeti november 5-ei számából.
A cigány önkormányzat a 2010-es balatonlellei cigánytábor étkezési költségeit sem fizette ki, az étterem vezetője két éve hiába várja a neki járó 7,3 millió forintot.
Az étterem Kolompár megrendelésére 2010 májusától szeptember elsejéig ebédeltette az üdülőbe érkező roma fiatalokat és a tábor dolgozóit. Kolompárék korábban vállalták, hogy felújítják az épületet, és létrehoznak egy cigány felnőttképzési központot, ám ezt nem tették meg, ráadásul cigánygyerekek helyett cigány politikusokat üdültettek a táborban, ezért az állam visszavonta az étkeztetésre megítélt 21 millió forintos támogatást is.
Az OCÖ erre hivatkozva nem volt hajlandó fizetni a vállalkozónak, akinek cége ennek köszönhetően a csőd szélére jutott. A szerződésszegés miatt az állam az üdülő haszonbérleti jogát is elvette a cigány önkormányzattól.
Szintén ebben az üdülőben rendelte 2010 nyarán Kolompár és családja ládaszám a söröket, mely révén csaknem 400 ezer forintos adósságot hagyott maga után, ezt szintén nem fizette ki.
Százmilliós visszaélések
Kolompár Orbán neve 2007-ben vált ismertté, miután sorozatosan szervezett ellentüntetéseket a Magyar Gárda rendezvényei ellen, illetve a Gyurcsány Ferenc által indított Magyar Demokratikus Charta által szervezett tüntetésen is mozgósította a cigányságot. Az Országos Cigány Önkormányzat elnöki tisztségét 2003-tól látta el. 2005-ben alapítója volt a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma Roma Összefogás Pártnak, amely elindult a 2006-os parlamenti választásokon, de csak pár százalékot ért el, így az Országgyűlésbe nem jutott be.
Kolompár Orbánt korábban két ízben jogerősen elítélték orvhalászatért és garázdaságért.
Újabb büntetőeljárás 2008 őszén indult ellene, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt, mivel 13 millió forinttal nem tudott elszámolni az általa irányított Roma Kisebbségi Érdekképviseleti Szervezet. Emiatt a Bács-Kiskun megyei ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki. Kolompár ekkor is a politikai ellenfeleit, a „szélsőjobboldalt” nevezte meg, mint akiknek érdekük az ő lejáratása. Az ügyben a kecskeméti Városi Ügyészség vádat emelt ellene 2008 decemberében.
2009 júliusában a Fővárosi Főügyészség sikkasztás és a számviteli rend megsértése miatt emelt vádat. A vád szerint Kolompár Orbán és két társa az OCÖ 2003. és 2004. évi gazdálkodása, könyvvezetése során „a pénzforgalmat nem megfelelően bonyolították, nem biztosították az egyes célfeladatok átlátható elszámolását”.
2009 októberében egy harmadik ügyben Kolompárt és öt társát azzal vádolta meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, hogy összesen 145,5 millió forintos visszaélést követtek el egy főként európai uniós, kisebb részben állami forrásokból finanszírozott munkaügyi pályázaton. A vád szerint az elszámolásához olyan gazdasági eseményekről nyújtottak be bizonylatokat, amelyek nem valósultak meg.
A három ügyet összevonták, a Kecskeméti Városi Bíróságon Mátyásné Polereczki Éva bírónő tanácsa által 2012. június 6-án meghozott első fokú ítélet szerint kétrendbeli, részben társtettesként, részben folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekei¬nek társtettesként, folytatólagosan elkövetett megsértése miatt 22 hónap börtönbüntetésre ítélte és a közügyektől három évre eltiltotta. A sikkasztás és a számvitel rendjének megsértése vádja alól felmentették.
2012 februárjában egy negyedik ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a Kiskunhalasi Városi Ügyészség. A vád szerint az azóta felszámolt, kiskunmajsai székhelyű A Cigányság Foglalkoztatásáért Szolgáltató Közhasznú Társaság ügyvezetőjeként bruttó 4 080 000 forintot fizetett ki egy másik személynek teljesítésigazolások nélkül kiállított számlákra.
A Kolompár Orbán vezette OCÖ a Gyurcsány- és Bajnai-kormány idején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint – bírságokkal és késedelmi kamatokkal együtt – összesen 243 millió forint tartozást halmozott fel.
Az étterem Kolompár megrendelésére 2010 májusától szeptember elsejéig ebédeltette az üdülőbe érkező roma fiatalokat és a tábor dolgozóit. Kolompárék korábban vállalták, hogy felújítják az épületet, és létrehoznak egy cigány felnőttképzési központot, ám ezt nem tették meg, ráadásul cigánygyerekek helyett cigány politikusokat üdültettek a táborban, ezért az állam visszavonta az étkeztetésre megítélt 21 millió forintos támogatást is.
Az OCÖ erre hivatkozva nem volt hajlandó fizetni a vállalkozónak, akinek cége ennek köszönhetően a csőd szélére jutott. A szerződésszegés miatt az állam az üdülő haszonbérleti jogát is elvette a cigány önkormányzattól.
Szintén ebben az üdülőben rendelte 2010 nyarán Kolompár és családja ládaszám a söröket, mely révén csaknem 400 ezer forintos adósságot hagyott maga után, ezt szintén nem fizette ki.
Százmilliós visszaélések
Kolompár Orbán neve 2007-ben vált ismertté, miután sorozatosan szervezett ellentüntetéseket a Magyar Gárda rendezvényei ellen, illetve a Gyurcsány Ferenc által indított Magyar Demokratikus Charta által szervezett tüntetésen is mozgósította a cigányságot. Az Országos Cigány Önkormányzat elnöki tisztségét 2003-tól látta el. 2005-ben alapítója volt a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma Roma Összefogás Pártnak, amely elindult a 2006-os parlamenti választásokon, de csak pár százalékot ért el, így az Országgyűlésbe nem jutott be.
Kolompár Orbánt korábban két ízben jogerősen elítélték orvhalászatért és garázdaságért.
Újabb büntetőeljárás 2008 őszén indult ellene, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt, mivel 13 millió forinttal nem tudott elszámolni az általa irányított Roma Kisebbségi Érdekképviseleti Szervezet. Emiatt a Bács-Kiskun megyei ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki. Kolompár ekkor is a politikai ellenfeleit, a „szélsőjobboldalt” nevezte meg, mint akiknek érdekük az ő lejáratása. Az ügyben a kecskeméti Városi Ügyészség vádat emelt ellene 2008 decemberében.
2009 júliusában a Fővárosi Főügyészség sikkasztás és a számviteli rend megsértése miatt emelt vádat. A vád szerint Kolompár Orbán és két társa az OCÖ 2003. és 2004. évi gazdálkodása, könyvvezetése során „a pénzforgalmat nem megfelelően bonyolították, nem biztosították az egyes célfeladatok átlátható elszámolását”.
2009 októberében egy harmadik ügyben Kolompárt és öt társát azzal vádolta meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, hogy összesen 145,5 millió forintos visszaélést követtek el egy főként európai uniós, kisebb részben állami forrásokból finanszírozott munkaügyi pályázaton. A vád szerint az elszámolásához olyan gazdasági eseményekről nyújtottak be bizonylatokat, amelyek nem valósultak meg.
A három ügyet összevonták, a Kecskeméti Városi Bíróságon Mátyásné Polereczki Éva bírónő tanácsa által 2012. június 6-án meghozott első fokú ítélet szerint kétrendbeli, részben társtettesként, részben folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekei¬nek társtettesként, folytatólagosan elkövetett megsértése miatt 22 hónap börtönbüntetésre ítélte és a közügyektől három évre eltiltotta. A sikkasztás és a számvitel rendjének megsértése vádja alól felmentették.
2012 februárjában egy negyedik ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a Kiskunhalasi Városi Ügyészség. A vád szerint az azóta felszámolt, kiskunmajsai székhelyű A Cigányság Foglalkoztatásáért Szolgáltató Közhasznú Társaság ügyvezetőjeként bruttó 4 080 000 forintot fizetett ki egy másik személynek teljesítésigazolások nélkül kiállított számlákra.
A Kolompár Orbán vezette OCÖ a Gyurcsány- és Bajnai-kormány idején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint – bírságokkal és késedelmi kamatokkal együtt – összesen 243 millió forint tartozást halmozott fel.
Forrás: Magyar Nemzet nyomán
0 Megjegyzések