A tudósok, a politikusok és a civilszervezetek együttműködését szorgalmazták, és stratégiai szemléletet sürgettek a Duna és a folyó mentén élők jövője érdekében annak a konferenciának az előadói, amelyet az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia szervezésében tartottak az MTA-n. Pálinkás József, az Akadémia elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna nemcsak fizikai kapcsot jelent a partján fekvő országok között, hanem közös szellemi örökség hordozója is.

A Magyar Tudományos Akadémia kupolatermében összegyűlt, több mint tíz közép-európai országból érkezett kormánytagokat, kutatókat, valamint nemzetközi szervezetek képviselőit köszöntő előadásában az MTA elnöke kiemelte: régiónk problémáinak megoldása nem egyszerűen gazdasági-pénzügyi feladatot jelent. "Újfajta gondolkodáson alapuló közös munkára van szükség" – jelentette ki Pálinkás József, és arra biztatta a megjelenteket, hogy figyelmüket a fenntartható fejlődést elősegítő konkrét lépésekre összpontosítsák.

Felix Unger, az 1990-ben alapított, több mint 1400 tagot számláló, Pozsony és Bécs után Budapesten immár a 3. Duna-konferenciát megrendező Európai Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke szintén az együttműködés jelentőségét méltatta. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosának, Johannes Hahnnak a konferenciát üdvözlő üzenetét tolmácsolva arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács 2009-ben kezdeményezett, a Duna menti államokat összefogó regionális stratégiája összetett, a gazdasági, a tudományos, a környezetvédelmi, valamint a közlekedési terület kérdéseit is magába foglaló, nemzetek feletti terv. Reményét fejezte ki, hogy a benne részt vevő országok őszi, a németországi Regensburgban tartandó fóruma további előrelépést jelent majd a stratégia sikeres megvalósításában.

A működésképtelen struktúrák helyett új, alternatív megoldások keresését javasolta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Mint elmondta, a siker nélkülözhetetlen elemei a természettel és egymással harmóniában élő, szolidáris emberi közösségek. "A Duna kooperációra sarkallja az ott élőket" – fogalmazott Illés Zoltán, és biztosította róla hallgatóságát, hogy a magyar kormány elkötelezett a vízgazdálkodás jövője érdekében kezdeményezett nemzetközi együttműködések folytatása iránt.

Vladimír Šucha, az Európai Bizottság Egyesített Kutatási Központjának (JRC) főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna-stratégia négy legfontosabb pontjában - környezetvédelem, öntözés és mezőgazdaság, energiatermelés, hajózás – csak akkor lehet eredményt elérni, ha az egyes országok és szervezetek mind egymással, mind az Európai Unióval összhangban dolgoznak. Vladimír Šucha végül köszönetét és elismerését fejezte ki Pálinkás Józsefnek azért a kezdeményezésért, amelynek nyomán a jövőben egy, a Duna menti országok környezetvédelmi, ökológiai és vízminőségi adatait egységes mérési elvek alapján rögzítő és folyamatosan ellenőrzött, hiteles adatokból álló monitoringrendszer segíti a szakembereket.