A magyarországi kutatási és oktatási intézményekben meglévő tudásbázis mozgósításával segítheti elő a gépjármű-közlekedés innovációját és az ágazati fejlesztéseket az a konzorciális megállapodás, amelyet az Akadémia, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, valamint a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. és a Robert Bosch Kft. írt alá az MTA székházában.


A hosszú távra szóló keretszerződés értelmében a konzorciális tagok együttműködése kiterjed az oktatásra, a humánerőforrás képzésére fejlesztésére, a munkavállalói utánpótlás biztosítására, az ipari és célzott kutatásokra, valamint a közös kísérleti (prekompetitív) fejlesztésekre és a technológiai innovációs eredmények közvetett, illetve közvetlen piaci hasznosítására egyaránt. Az intézmények arra törekszenek, hogy kapcsolataik elmélyítésével lehetővé váljon a célzott kutatások eredményeinek kölcsönös és hatékony ipari felhasználása.

A megállapodást – amelynek eredményeképpen létrehozzák a Robert Bosch Tudásközpontot – Pálinkás József, az MTA elnöke, Inzelt Péter, az MTA SZTAKI igazgatója, Péceli Gábor, a BME rektora, Solti László, a SZIE rektora, a Bosch részéről pedig Javier González Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője, Jan Peter Stadler, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős elnöke, valamint Volker Schilling és Roger Seemeyer, a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. igazgatói hitelesítették aláírásukkal.

"A Bosch-csoport nemcsak a magyarországi kutatás-fejlesztésben tölt be meghatározó szerepet, a világban elfoglalt súlya is jelentős. Jól mutatja ezt az az adat, amely szerint munkanapokon világszerte átlagosan 16 szabadalmi igényt nyújt be" – méltatta a cég eredményeit Pálinkás József. Az Akadémia elnöke szerint a megállapodás azért is jelentős az MTA számára, mert még szorosabb együttműködést tesz lehetővé a kutatóintézetek, valamint az egyetemek között. Mint elmondta, az MTA SZTAKI-n kívül más akadémiai intézetekben is folynak olyan kutatási programok, amelyek joggal tartanak igényt az üzleti szféra képviselőinek figyelmére, az ipari fejlesztésekhez való hozzájárulás ugyanakkor a tudomány szereplői számára is nagy kihívást jelent.

A hazánkban 1899-ben megjelenő Bosch magyarországi csoportjának vezetője, Javier González Pareja hangsúlyozta, hogy a Bosch évek óta a műszaki tudásbázis egyesítésén, az oktatás, a különböző üzleti szektorok és tudományágak közötti együttműködés fejlesztésén dolgozik. "Kompetenciáink hálózatba kapcsolása különböző formákat ölthet, de a tudáskoncentráció mindenképp erőnk megsokszorozásával jár" – említette az összefogás egyik legfontosabb elemét, hozzátéve, hogy a mostanihoz hasonló konzorcium világviszonylatban is első a Bosch történetében.

Péceli Gábor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora személyes élményeit és tapasztalatait felidézve tekintette át a hazai kutatás és a cég eddigi együttműködését. Felhívta rá a figyelmet: a vezető műszaki egyetemek világszerte arra törekednek, hogy minél szorosabb technológiai kooperációt lehetővé tévő együttműködést alakítsanak ki a vezető vállalatokkal, és úgy vélekedett, a mostani megállapodás a magyarországi kutatók és egy világcég minőségileg új kapcsolatát jelenti.

"Egy nemzetközileg elismert vállalattal való együttműködés nemcsak az ott gyakorlati tapasztalatot szerző hallgatóknak jó, hanem egyúttal az oktatókat is »nyomás alá helyezi«. A céggel közös programokon dolgozva ugyanis nekik is tartaniuk kell az üzleti szféra által diktált iramot" – mondta Solti László akadémikus, a gödöllői Szent István Egyetem rektora. Szerinte a világcégek és a tudományos, valamint felsőoktatási intézmények összehangolt munkája hozzájárulhat a legeredményesebb fiatalok itthon tartásához is, hiszen megtapasztalhatják, hogy Magyarországon ugyanolyan feltételek között dolgozhatnak, mint külföldön.