Az ötödik World Science Forum idején, 2011. november 17-én Budapesten a Duna menti államok tudományos akadémiái és az Európai Bizottság Egyesített Kutatási Központja (JRC) által aláírt a Tudomány a Duna-stratégiáért együttműködési megállapodás értelmében április 24-én a szervezet konferenciát rendezett Brüsszelben "A Duna-stratégia tudományos támogatása" címmel. A tanácskozáson, amelyen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is részt vett, a környezetvédelem, az öntözés, az energiatermelés és a hajózhatóság kérdéseit vizsgálták.

Az ötödik World Science Forum idején, 2011. november 17-én Budapesten megállapodást írt alá a Magyar Tudományos Akadémia, a Bolgár Tudományos Akadémia, a Romániai Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia, négyesükhöz később az Osztrák Tudományos Akadémia és a Cseh Tudományos Akadémia is csatlakozott. A tudományos testületek elnökei és a JRC képviselői részvételével életre hívott április 24-i egyeztetés célja a Duna-stratégia tudományos megalapozása és a megtervezett akciók támogatása volt. A konferencia résztvevői a Duna-stratégia négy legfontosabb területére összpontosítottak: a környezetvédelem, az öntözés és a mezőgazdasági fejlesztések, az energiatermelés, valamint a hajózhatóság kérdéskörére.

A stratégiai együttműködésben érdekelt részt vevő országok hatékony összefogásához, a megalapozott döntések előkészítéséhez strukturált adatbázis létrehozása szükséges, amely a megjelölt témakörökben tárolja, és egymás számára kölcsönönösen elérhetővé teszi a Dunával kapcsolatos legfontosabb adatokat. Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének javaslatára olyan adatbázis kialakításának előkészítését kezdik meg, amely összefüggővé teszi és összekapcsolja az egyes Duna menti országok környezetvédelmi, ökológiai és vízminőségi adatbázisait. Az egységes mérési elvek alapján rögzített, folyamatosan ellenőrzött, hiteles mérési adatok az újonnan létrehozott, strukturált adatállományban valamennyi fél számára elérhetőek lesznek.

E rendszerben a gyorsan hozzáférhető, naprakész és transzparens adatoknak - például a vízminőség vagy a biodiverzitás folyamatos monitorozási eredményeinek - óriási jelentősége lesz a tudományosan megalapozott döntés-előkészítési folyamatokban: hatékonyan szolgálják majd a döntési folyamatokban részt vevők munkáját, tevékenységük összehangolását.

Pálinkás József az általa vezetett szekcióülésen kifejtette, álláspontja szerint a Dunára nem csupán mint stratégiai hajózási útvonalra kell tekintenünk. A Duna menti közlekedési folyosót tágabb összefüggésben - a közúti, a vasúti, a légi és a vízi/folyami szállítási és szállítmányozási lehetőségeket és igényeket szem előtt tartva - kell értelmezni, előnyeikkel és hátrányaikkal együtt. Az MTA elnöke megfontolandónak tartja, hogy a Duna alakítása helyett inkább a hajók felépítésének kellene jobban idomulnia a folyóhoz. A Duna-stratégiában a folyó környezeti fenntarthatóságának figyelembevételével lehet akcióterveket kidolgozni.

"A döntéshozók felelőssége a hajózhatóság és a biodiverzitás megőrzése közötti egyensúly fenntartásában áll, mielőtt még a stratégiából akciótervek születnek. A folyót érintő döntések meghozatalát megelőzve mérlegelni kell a kapcsolódó környezetvédelmi és ökológiai szempontokat" - hangsúlyozta felszólalásában az MTA elnöke.