Stresszfehérjék vizsgálata közben egy, a cukorbetegség gyógyításában, valamint egy fiatal korban kezdődő izomsorvadásos betegség terápiájában is új lehetőségeket teremtő molekulát azonosítottak magyar kutatók. A másfél évtizeddel ezelőtt kezdődő, a felfedező kutatások jelentőségét alátámasztó tudományos siker egyik fő eredménye az az új diabétesz elleni gyógyszer, amely várhatóan három év múlva kerül majd forgalomba.

"A molekulát 1977-ben szabadalmaztatták, feltalálója és létrehozója dr. Literáti Nagy Péter, az NGene gyógyszercég tudományos igazgatója" – nyilatkozta Mandl József akadémikus, a Semmelweis Egyetem professzora, az NGene alapítóinak egyike annak kapcsán, hogy a közelmúltban a rangos Nature folyóiratban közölték eredményeiket ausztrál kutatók az NGene BGP-15 jelű molekulájának stresszfehérjét indukáló és a Duchenne-szindrómát kedvezően befolyásoló hatásáról. "Ennek a súlyos, izomsorvadásos kórképnek máig megoldatlan a kezelése, ezért a BGP-15 molekula hatásának felismerése óriási jelentőségű" - hangsúlyozta az akadémikus, kiemelve, hogy a molekulacsalád stresszfehérjékre gyakorolt hatásmechanizmusának leírásában és vizsgálatában meghatározó Vígh László akadémikus, az MTA Szegedi Biológia Kutatóközpont Biokémiai Intézet kutatóprofesszorának és munkacsoportjának szerepe. "Sikerült kimutatniuk, hogy ez a molekulacsalád serkenti a sejtkárosodásokat csökkentő stresszfehérjék keletkezését, aminek lényeges szerepe van mind a cukorbetegség, mind a Duchenne-szindróma kezelésében."

A majd két évtizeddel ezelőtt kezdődő, jelenleg is zajló felfedező kutatások során tett felismerések a közeljövőben az életminőséget befolyásoló termékké is válhatnak: a BGP-15-öt klinikai kipróbálás után jelenleg az USA-ban több száz cukorbetegen eredményesen vizsgálja két sikeres magyar kutató. A tervek szerint három év múlva kerülhet forgalomba az új terápiás lehetőséget kínáló készítmény, amelynek segítségével a cukorbetegeknek nem csupán az inzulinérzékenységük csökken, hanem a testsúlyuk is. A magyar kutatók felfedező kutatása - amelyben többek között a Pécsi Tudományegyetem Sümegi Balázs professzor MTA által támogatott kutatócsoportja is részt vesz - mára nemzetközi kooperációvá szélesedett; ennek eredménye az új Nature-cikk. A BGP-15 molekula alkalmazható lehet a korai halált okozó izomsorvadás, a Duchenne-szindróma terápiájában is.

"A fontos, új kísérleti eredmény gyakran váratlanul érkezik, de nem mindig egyértelmű, ezért észre is kell tudni venni" – mondta a felfedező kutatások természetéről Mandl József. A BGP-15-tel kapcsolatos, most vizsgált, új megfigyelésük egy eredetileg kontrollnak szánt kísérlet eredménye, ami végül új távlatot nyitott. "A felfedező kutatásokban benne rejlik a gyakorlati alkalmazhatóság is. Ahhoz azonban, hogy a sok kísérleti adat között felismerjük az igazán jelentőseket, ismerni kell az alkalmazás lehetséges szempontjait."