2012. április 18-án, életének 84. évében elhunyt Haszpra Ottó akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézete volt igazgatója, a Magyar Hidrológiai Társaság egykori elnökségi tagja. A többszörösen kitüntetett kutatóprofesszor nem csak műszaki tudományos tevékenységéről, hanem az eszperantó nyelv terjesztése iránti elkötelezettségéről is ismert volt.

Az alábbiakban Somlyódy László, az MTA rendes tagja emlékezik rá.

Haszpra Ottó 1928. szeptember 11-én született Budapesten. 1952-ben szerzett mérnökdiplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elsőként az Építőmérnöki és Közlekedési Műszaki Egyetem Matematika Tanszékén kapott tanársegédi állást. 1956-ban a VITUKI tudományos munkatársa, ahol hidraulikai modellkísérleteket végzett többek között a kiskörei vízlépcsővel kapcsolatban. 1964 és 1967 között a BME Vízépítési Tanszékének adjunktusa. 1968-69-ben Ford-ösztöndíjjal Iowában vendégkutató. Hidroelasztikai rezgéskísérleteivel megalapozta 1973-ban megvédett nagydoktori disszertációját.

Hazatérte után ismét a VITUKI munkatársa, az intézet tudományos igazgatóhelyettese. 1979-ben a nyugdíjba vonuló Bogárdi János akadémikus utódaként a Műegyetem Vízépítési Tanszékének egyetemi tanárává nevezték ki, majd tanszékvezető és a Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet igazgatója. Az intézetet 1992-ig, a tanszéket 1994-ig vezette. 1996-ban nyugdíjas kutatóprofesszor, 1998-tól professor emeritus.

Az Akadémián 1971 és 1991 között a Műszaki Tudományok Osztálya Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságának titkára, majd elnöke. 1979-től az ENSZ hidromechanikai szakértője. 1983 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság, 1994-ben pedig az Országos Akkreditációs Bizottság szakbizottságának tagja. 1990 és 2002 között két nemzetközi tudományos társaság, az IAHR (International Association of Hydraulic Engineering and Research) és az ICOLD magyar nemzeti bizottságának elnöke. 1976 és 1990 között a Magyar Hidrológiai Társaság elnökségi tagja. A Scienca Revuo című tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült.

1998-ban az MTA levelező, majd 2004-ben rendes tagja.

Haszpra Ottó kutatásai a műtárgy-hidraulika, a regionális és lokális szivárgások, valamint ezek környezeti hatásai, továbbá a hidroelasztikus rezgések és a hidrotermodinamika területére terjedtek ki. Fontosabb eredményei közé tartozik a kvadratikus vízhozamegyenlettel jellemzett bukó alakjának meghatározása, az energiaveszteség nélküli vízhozammérő kidolgozása, a vízépítési műtárgytípusok és folyami nagyműtárgyak optimális kialakítása. Modellkísérleteket végzett a bős-nagymarosi vízlépcsővel és külföldi vízépítési létesítményekkel kapcsolatban is. Jelentősen továbbfejlesztette a szivárgó vízmozgás elektromos analógiás, numerikus és hibrid módszereit. Modellezte a rugalmas vízépítési szerkezetek vízrugalmassági viselkedésének fizikáját. E tárgykörben megjelent angol nyelvű könyvét később kínaiul is kiadták. Foglalkozott artézi kutakkal és termáltavakkal kapcsolatos hidrotermodinamikai feladatok megoldásával.

Műszaki tudományos tevékenysége mellett jelentős a munkássága az eszperantó nyelv területén. 1986 és 1989 között az Eszperantó Világszövetség elnökségi tagja. Az Eszperantó Akadémia is tagjai közé választotta. Az ezredfordulótól az eszperantó mint közös nyelv használhatóságának és alkalmazásának problémáival foglalkozott. Ő alkotta meg a magyar-eszperantó szótárt. 2000-ben az Internacia Scienca Asocio Esperantista (ISAE) alelnöke.

Munkáit mintegy nyolcvan publikációban magyar, angol, eszperantó, továbbá kínai és koreai nyelven adta közre. Kutatói és oktatói eredményeiért Eötvös Loránd- és Szent-Györgyi Albert-díjat kapott.

Évek óta tevékenyen, de visszavonultan élt. Kiváló ember, kitűnő elméjű mérnök és nagyszerű oktató volt. A vízimérnöki szakma kimagasló egyéniségét búcsúztatjuk.