vers 1:
csalódtam abban a szebb világban
melyet éjjelente álmomban láttam
hittem én, ó hittem mindenben,
de egyszer csak pofára estem
sírtam én évekig
éjjelenként nem bírtam tőle aludni
végig néztem mint egy filmben
szép lassan,
ahogy tönkre mentem
testem feladta
lelkem üres
elkövettem ugyanazokat a hibákat
egymás után
mit sem sejtve
ó baby én annyira hittem benne

chrous:
édes hazugságaid
hazug világba kergettek
elhitetted velem,
hogy szerethetsz
nem akartam látni
nem akartam hallani
az igazságtól messzire
szerettem volna menekülni,
de utolért
és kiderült ennyit ért
két év…
mond volt valami ami igaz volt?
elvettél minden szépet
ami volt…
az olyan mintha nevetve
vágnál pofon
kérlek mond,
hogy volt valami ami igaz volt…

vers 2:
csak egy szép emléket kértem,
de te pofon csaptál
nem akartam elhinni,
hogy két éven keresztül hazudtál
a földön sírva néztem a képünk
mi már darabokban hever
mellettem szanaszét a földön
utolsó búcsú dalom írom
könnyek közt roskadva a padlón
ha látnál nevetnél?
belém rúgnál?
vagy mosolyogva fülembe súgnád
baby ez is csak egy hazugság…
nem bírom
sikolyom a végső szavam
a dal utolsó mondatát
a véremmel írom rá
utóirat: meghaltam!
majd szememből kihuny a fény
te engem nem bánthatsz többé!