a szobámba állok,
de a tükörbe egy másik lányt látok
önmagam nem találom
senki nem mondta,
hogy könnyű lesz,
álmomat meg nem értik
érzéseim észre sem veszik
mintha nem is lennének
magam vagyok
mindig is az voltam
de régen én boldog voltam?
nem hinném…
akkor most nem így néznék
nem ezt érezném
távol vagyok
de ti nem látjátok
mit érzek
és nem is tudhatjátok
ez én vagyok
egy lány
nagy álmokkal
nem értitek beszédemet
nem halljátok énekemet
nem tudtok semmit
világomról
ítélkeztek
indokolatlanul
egy ilyen világban
maradni nem vagyok hajlandó
hát megváltoztatom
csak hallgassátok
amit énekelek
értsétek
és énekeljétek velem

rád nézek
te sem érted
nem értem
hol rontottam el?
nem maradhatok
arra várva,
hogy láss és érezz
az én utam más merre vezet
nézd ott fenn
az égen a csillagokkal
ott énekelek majd
azokkal akik sokra vitték
mert hitték és merték
most feláldozlak
az álmomért
elveszel majd a múltamban
de szeretni foglak ott is
örökké
ahogy ígértem

a lány a tükörben
mosolyog
tudja, hogy egyszer az álma majd valóra válik
énekelhet az örökké valóságig
és érteni fogják
élete dalát
hallani fogják
benne fájdalmát
és tanulnak majd belőle
és mondják majd
igen ez a lány megtette
harcolt az álmaiért
és célba ért
fiatal, tele szenvedéllyel. élettel
kövessük hát
és soha ne adjuk fel