Milliókkal nőhet 2040-ig a légszennyezés miatti halálozások száma évente a világon, ha az energia előállításában és felhasználásában nem lesz változás – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében.
Évente mintegy 6,5 millióan halnak meg világszerte a kül- vagy beltéri levegő rossz minősége miatt, ezzel a légszennyezettség a negyedik helyen áll az emberi egészségre legnagyobb fenyegetettséget jelentő tényezők sorában a magas vérnyomás, a nem megfelelő étrend és a dohányzás mögött. A káros szennyező anyagok, mint például a kén-dioxid, a nitrogén-oxid és a gyakran savakat, fémeket, termőföld- és porrészecskéket tartalmazó finomszemcsés anyagok okozzák a legsúlyosabb károkat. A levegőben szálló apró részecskék hosszú távon tüdőrákot, agyvérzést, szívbetegséget okozhatnak, de gyorsan ölő tüneteket, többek között szívrohamot is előidézhetnek.

Ezeknek a szennyező anyagoknak a kibocsátásáért elsősorban a szabályozatlan és a szakszerűtlen energiatermelés és -felhasználás felelős – olvasható az IEA jelentésében.

Ázsiában a legaggasztóbb a helyzet

Ha nem történik semmi, a kültéri levegő szennyezettsége miatti halálos áldozatok száma világszerte a jelenlegi évi hárommillióról 4,5 millióra növekedhet. A növekedés csaknem 90 százalékáért Ázsia felelős.

Új légszennyezettségi és energiapolitika bevezetésével, többek között a közúti közlekedés károsanyag-kibocsátásának szigorú korlátozásával és az ipar energiahatékonyságának növelésével tisztábbá válhat a levegő. A számítások szerint így 2040-ig világszerte hét százalékkal csökkenhet a finomszemcsés anyagok, 20 százalékkal a szén-dioxid és 10 százalékkal a nitrogén-oxid kibocsátása. Ennek eredményeképpen a kültéri levegő szennyezettsége miatti halálesetek száma éves szinten 2,8 millióra, a háztartási légszennyezettség áldozatainak száma 1,3 millióra csökkenhet 2040-re – állítja a jelentés.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása csökken az iparosodott országokban és a legutóbbi jelzések szerint Kínában is, növekszik azonban Indiában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában, ahol az energiaigények mellett eltörpülnek a levegő minőségének javítására tett erőfeszítések.

Bár a károsanyag-kibocsátás mértéke a becslések szerint világszerte csökkenni fog, a jelenlegi és tervezett energiapolitikai intézkedések nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy javítsák a levegő minőségét.