Az erek vérzéseket okozó elváltozásai, az úgynevezett
vasculitisek, az erek gyulladásos állapotai. Kóros vérzékenységet okozhatnak
olyan örökletes betegségek is, mint az úgynevezett herediter teleangiectasia
(Osler-Weber-Rendu-kór), az Ehler-Danlos szindróma, és az úgynevezett herediter
purpura simplex.
Szerzett, azaz nem veleszületett érelváltozások
Cushing-szindróma és szteroid kezelés következtében alakulhatnak ki, de
létrejöhetnek C-vitamin hiányában is, amikor jellegzetes az íny spontán
vérzése.
Ritka és ismeretlen mechanizmusú betegség, az úgynevezett
palmaris apoplexia: leginkább fiatal nőknél jelentkeznek a tenyér és az ujjak
területén spontán fájdalmas vérömlenyek.
A szenilis purpura jelenség, idős embereken figyelhető meg:
az elvékonyodott bőrön az arc, a kézhát, az alkar és a lábszár területén kis
bevérzések alakulnak ki, melyek barnás elszíneződés hátrahagyásával spontán
gyógyulnak.
A trombociták zavarai
A trombocitákkal kapcsolatos eltérések, lehetnek mennyiségi
vagy minőségi zavarok. A mennyiségi eltérések esetén a vérlemezkék száma
megkevesbedett, azaz mennyiségük nem elegendő ahhoz, hogy a trombocitadugók
megfelelően kialakuljanak.
A trombocitaszám csökkenését thrombocytopaeniának nevezzük.
Akkor beszélünk thrombocytopaeniáról, ha kevesebb, mint 150 ezer darab
trombocita található 1 mikroliter vérben.
Az alábbi okok állhatnak a háttérben:
a vérlemezkék képződésének csökkenése (az egész szervezetet
érintő fertőzéses betegségek, táplálkozási hiányállapotok, sugárkezelés,
kemoterápia, daganatos megbetegedések, a csontvelő elváltozásai: aplasztikus
anaemia, leukémiák, egyes limfómák, myelodisplasia (MDS-szindróma),
megaloblasztos anaemia, egyes kémiai szerek alkalmazása, mint például nagy
mennyiségű alkohol fogyasztása, ritka öröklődő kórképek);
a vérlemezkék fokozott pusztulása (gyógyszerek mellékhatása,
különböző immunológiai eredetű kórképek: idiopathiás thrombocytopaeniás purpura
(ITP), fertőzések, vérmérgezés, művese kezelés, koszorúér bypass műtét utáni
állapot, égések, terhességi és szülészeti komplikációk, szívbetegségek,
daganatok), haemolitikus uraemiás szindróma (HUS), thromboticus
thrombocytopaeniás purpura (TTP), disszeminált intravascularis coagulatio
(DIC); a vérlemezkék fokozott lépen belüli tárolása azt
eredményezi, hogy a lépben nagy számú vérlemezke dúsul fel, így az erekben a
számuk lecsökken, ezzel végeredményben ott a vérlemezkeszám csökkenése
figyelhető meg.
A trombociták minőségi zavarai esetén, a szervezetben
megfelelő mennyiségű vérlemezke van jelen az érpályában, ám azok struktúrája
károsodott, így funkciójukat betölteni nem tudják.
Ritka öröklődő kórképek esetén a vérlemezkék felszínén
található receptorok mennyisége vagy szerkezete nem megfelelő, ami által nem
tudnak dugót képezni az érsérülés helyén; vagy a vérlemezkék belsejében lévő
hírvivő anyagok károsodtak, így szintén megnehezül a trombocitadugó kialakulása
(Von Willebrand-betegség, Glanzmann-thrombasthenia, Bernard-Soulier szindróma,
"Storage pool disease, "aspirin like disease"); a szerzett esetek sokkal gyakoribbak: egyes gyógyszerek
alkalmazása (leginkább az úgynevezett ciklooxigenázgátlók, melyek napjaink
széles körben alkalmazott gyógyszerei), immuneredetű daganatos betegségek
(plasmocytoma, morbus Waldenstörm), a vérben lévő salakanyagok felhalmozódása
gátolja a vérlemezkék működését.
A véralvadási faktorok eltérései
Elméletileg a 12 (I-XII.) alvadási faktor bármelyikének
hibás működése, vagy elégtelen mennyisége megzavarja a vérzés folyamatát.
A Von Willebrand-betegség, a véralvadás VIII. faktorával is
összefüggésben áll. Ritka veleszületett állapotok még: az V., a VII., a X.,
XI., a XII. faktorok deficienciái. Ismeretes a fibrinogén veleszületett
defektusa is.
A véralvadási faktorok hiánya vagy csökkent mennyisége
szerzett betegségek kapcsán is kialakulhat, úgymint K-vitamin-hiány, vagy a máj
megbetegedései (a faktorok nagy részét ugyanis a máj termeli).
Forrás: webbeteg.hu
0 Megjegyzések