Amerikában viharos sebességgel jött divatba, Magyarországon legfeljebb százas nagyságrendben választják nők a rákmegelőzés sokak szemében drasztikus, de még orvosi körökben is erősen vitatott formáját. Ők, akik tudják, hogy egy olyan gént hordoznak magukban, ami komolyan növeli a mellrák és a petefészekrák kockázatát. Angelina Jolie nagy „lépése” tartja most lázban a világot: a gyakran szexszimbólumnak nevezett színész megelőzésként levetette melleit.

Angelina Jolie döntött: nem kockáztat, inkább mell nélkül, de biztonságban akar élni. A világ talán legismertebb színésznője mondott önként búcsút a nőiség elsődleges szimbólumának, miután megtudta: genetikailag komoly kockázatot hordoz mellrák szempontjából. A New York Times oldalán egy saját maga által írt közleményben jelentette be, hogy amputáltatta melleit, méghozzá megelőző célzattal. Orvosai szerint 87 százalék esélye volt arra, hogy kialakul nála a mellrák, és komoly sansszal a petefészekrák, mivel hordozója a BRCA–1 gén mutáns változatának. A betegség még nem alakult ki nála, de a színésznő a megelőző masztektómia, vagyis emlőeltávolítás mellett döntött, amivel öt százalékra csökkentette a betegség kialakulásának veszélyét.

Angelina anyja tragédiája miatt lépett

Rizikó családi vonalon
Ha elsőfokú rokonnál (apa, anya, testvér) egyoldali emlőtumor fordult elő, a betegség kialakulásának esélye 30 százalék, ha kétoldali tumor, akkor már 50 százalék. Az egyéb daganatos betegségek szintén hajlamosítanak a mellrákra.

„Anyám egy évtizeden keresztül küzdött a rákkal, és ötvenhat évesen halt meg – írja Angelina Jolie. – Elég hosszú ideig élt még ahhoz, hogy első unokáit még a karjaiban tarthassa, de a többi gyermekem soha nem tudja már meg, hogy milyen szerető és kedves nő volt. A gyerekeim kérdezték tőlem, hogy velem is megtörténhet-e ugyanez. Mindig azt mondtam nekik, hogy ne aggódjanak, de az igazság az, hogy egy hibás gént, a BRCA–1-et hordozom magamban, ami erősen megnöveli a mellrák és a petefészekrák kockázatát. Úgy döntöttem, hogy amennyire csak lehet, lecsökkentem a betegség kockázatát” – szól a színésznő közleménye. Jolie három hónapon át orvosi beavatkozások során esett át, végig titokban tudta tartani a dolgot. Most mégis úgy döntött, hogy megírja történetét, hogy saját tapasztalataival segítsen más nőknek. 

Az úgynevezett profilaktikus masztektómia, azaz az emlő preventív célból való eltávolításának lényege, hogy az emlőnek a mirigyállományát veszik ki, vagyis az emlőrák kialakulásáért felelős állományt. A mellbimbót és a „holdját” (Amerikában legalábbis) igyekeznek megtartani, és a mirigyállományt vagy saját zsírszövetből, vagy szilikonimplantátummal pótolják. 

Egy szerető férj mindenen átsegít?

„Erősnek érzem magam, hogy meghoztam ezt a komoly döntést, ami egyáltalán nem csökkenti a nőiességemet. Szerencsés vagyok, hogy van egy párom, Brad Pitt, aki szeret és támogat. Tudtuk, hogy ezt meg kell tenni a családunkért, és tudtuk, hogy ez közelebb hozhat minket. Arra biztatok minden nőt, különösen azokat, akiknek a családjában előfordult a mellrák vagy a petefészekrák, hogy forduljon olyan orvoshoz, aki át tudja segíteni ezen a nehéz életszakaszon, és segít megalapozott döntést hozni” – fogalmaz Angelina.

Amerikában a 90-es évektől őrült sebességgel terjed a masztektómia, vagyis a mell megelőzési céllal történő eltávolítása, jóllehet szükségessége máig erősen megosztja a szakmát. Magyarországon százas nagyságrendben, az érintett nők töredéke választja a megelőzés e drasztikus formáját. Igaz, kevesen is jutnak eleve addig, hogy egyáltalán döntési helyzetbe kerüljenek: az ezt megalapozó, úgynevezett BCRA-szűrés ugyanis nem igazán elterjedt.

A jómódúak „kiváltsága”

Dr. Révész Zsolt onkológus, plasztikai sebész praxisában nemegyszer találkozik ilyen kéréssel, magát az ezt megalapozó vizsgálatot van, aki egyszerű félelemből, de van, aki családi események miatt kéri.
– Jellemzően a közép és felsőbb társadalmi csoportokhoz tartozó nők esetében kerül szóba a speciális BCRA-szűrés, illetve ha az pozitív, az azt követő preventív beavatkozás. Ez mindig töredéke annak, amennyi esetleg indokolt lenne” – mondja a szakember, aki szerint a vizsgálat egyértelmű eredményt mutat, de olyan százalékot, mint Angelina Jolie bejelentésében szerepel, azért nem tud „produkálni”.
– Sok tényezőt figyelembe véve orvosi konzultációval lehet dönteni a beavatkozás szükségességéről – mondja a sebész.

Dr. Bodoky György onkológusprofesszor, a Szent László kórház osztályvezető főorvosa viszont egyáltalán nem támogatja a masztektómiát. A hozott nyereség ugyanis szerinte messze nem pótolja azt a lelki veszteséget, amit a beavatkozás okoz.

– A daganat kialakulása nagyon sok tényezőtől függ, ráadásul önmagában azzal, hogy eltávolítjuk a kockázatosnak gondolt mirigyállományt, egyáltalán nem zárjuk ki a megbetegedést. Sokkal fontosabb lenne, hogy azoknál a hölgyeknél, akiknél fennáll a hajlam, fokozott figyelemmel, sokkal nagyobb eséllyel szűrjék ki az elváltozást. Arról nem is beszélve, hogy a mesterséges pótlás, az implantátum mögött sokkal nehezebben is lehet észlelni a bajt – mondja a professzor.   

Nálunk nehézkes a vizsgálat

Dr. Ungár László onkológus nőgyógyász a szűréshez használt vizsgálat és az ahhoz kapcsolódó diagnosztikai csoport hiányát nehezményezi, szerinte ez üres folt ma a magyar onkológiai ellátásban.
– Ez a vizsgálat az egyike azoknak a lehetőségeknek, amely a rákra, a petefészek és az emlőrákra vonatkozó genetikai hajlamot képes megmutatni. Ez a fejlett világ összes egészségügyi rendszerében, amikor mondjuk a családi anamnézis indokolja, elérhető, nálunk az érintettek töredéke jut hozzá (magánklinikán persze meg lehet rendelni – százezer forint körüli összegért). Például ha valakinél petefészekrákot diagnosztizálnak, alapvető lenne, de ez fel sem merül, nem beszélve a vizsgálatot követő konzultációról, ami pontosan elemezné a valódi kockázatot és mérlegelné a műtét szükségességét – mondja Ungár doktor, hozzátéve, hogy ez a hajlam ráadásul nem állandó: az életkor előrehaladtával a rizikó nő. De a fordítottja sem igaz: attól, hogy valaki nem hordozza a bizonyos „betegítő gént”, még megbetegedhet.

– Mai tudásunk szerint az öröklött kockázat 50 százaléka nem az ismert és jelenleg kimutatható génnel, hanem más genetikai rendellenességgel áll kapcsolatban – magyarázza az orvos. – A petefészekrák bizonyos szövettani típusa indokol ilyen vizsgálatot, a mellrákért pedig az ún. BRCA–1 és BRCA–2 nevű gén sérülése tehető felelőssé. A károsodott sejtek daganatosan átalakulnak, azaz kóros és korlátlan szaporodásra lesznek képesek. Az így keletkezett sejtszaporulat alkotja magát a rosszindulatú daganatot. A BRCA–1 és BRCA–2 gének károsodása lehet örökletes, de okozhatják külső hatások, például sugárzás is: ezt mutatja ki ez a vizsgálat. 

Forrás: nlcafe.hu