Nem kell sokat enni ahhoz, hogy minden szükséges tápanyaghoz hozzájusson az emberi szervezet, azaz hogy napi élelmiszerünk megfeleljen az egészséges táplálkozás követelményeinek. Ez akkor igaz, ha a zöldségeket és gyümölcsöket nyersen vagy párolva esszük, és ha nem fényezett rizst, fehér kenyeret, hanem teljes őrlésű gabonát és barna rizst fogyasztunk. Ellenkező esetben jóval nagyobb mennyiségre van szükség, vagy az ember kiegészítő vitaminokra szorul.


Kiegyensúlyozott táplálkozással és fizikailag aktív életmóddal az ideális testtömeg elérhető, megtartható, az egészség megőrizhető, és a táplálkozással összefüggő betegségek nagy része megelőzhető. Kiegyensúlyozott táplálkozásról akkor beszélhetünk, ha az étrend mind mennyiségileg, mind minőségileg megfelelő, vagyis biztosítja a szervezet számára fontos napi energia- és tápanyagszükségletet. Az energia- és tápanyagszükséglet több tényező függvénye, mint például életkor, nem, fizikai aktivitás, egészségi állapot, éghajlat.

Az egészséges ember napi energiaszükséglete naponta mintegy 25-30 kcal testsúlykilogrammonként. A napi energiamennyiséget az energiát adó tápanyagokból (fehérje, zsír, szénhidrát) nyerjük, amelyek mennyisége, illetve aránya az egészséges táplálkozás egyik legfontosabb jellemzője. Minden élelmiszer különböző mértékben tartalmazza ezeket a tápanyagokat, így mindegyik hozzájárul a kiegyensúlyozott étrend kialakításához, a megfelelő energiaegyensúly megteremtéséhez.

Egy jól összeállított étrendben tehát az egyes élelmiszerek, ételek változatosan, megfelelő mennyiségben szerepelnek. Az ajánlások általában úgy szólnak, hogy a zsírbevitel a teljes napi energiaszükséglet 30 százalékát ne haladja meg. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrát legyen a fő energiaforrás, az összes bevitt kalória 55-60 százalékát kitevő mértékben. A fennmaradó részt a fehérje fedezze. Arra vonatkozóan is vannak ajánlások, hogy milyen mennyiségű legyen a vitamin- és ásványianyag-bevitel.

A tápanyagszükségletet a különböző ételek kombinációjával tudjuk kielégíteni. Csak kevés ember képes, illetve akar pontos nyilvántartást vezetni arról, hogy milyen élelmiszereket fogyaszt el. Általános szabályként azonban elmondhatjuk azt, hogy ha változatos étrenden élünk, és egyes élelmiszereket, ételeket mértékletes módon fogyasztunk, akkor szervezetünk megkapja a szükséges mennyiségű tápanyagokat.

A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz az étkezési ritmus is hozzátartozik. A napi tápanyagmennyiséget többszöri (4-5) étkezésre elosztva ajánlott elfogyasztani. Jó azonban, ha tisztában vagyunk vele: a cukorpótló édesítőszerek (így a fruktóz, szorbit, xilit stb.) energiaértéke közel azonos a cukoréval. Ami a mesterséges édesítőket illeti, ezek közül a legfontosabbak a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K és az aszpartám, melyek napjainkban ma már óriási választékban, gyakran egymással kombinálva, tabletta, folyadék és por alakban egyaránt beszerezhetőek.


Az aszpartám kivételével, mely két aminosav összekapcsolódásából áll, ezért akár „természetesnek” is tekinthető, mesterségesen előállított kémiai anyagok, melyek édesítő ereje egymással kombinálva megnövekszik.

A mesterséges édesítőszerek energiaértéke nulla, ezért jól beilleszthetők az energiaszegény étrendekbe. Az aszpartám esetében ez a szám magasabb, ám ebből annyira kis mennyiséggel érhető el a kívánt édesítő hatás, hogy energiaértékével nem is kell számolni.

Valamennyi mesterséges szer édesítő ereje nagyobb, mint a cukoré. A szacharin háromszázszor, a ciklamát harmincszor, az aceszulfát száz-kétszázszor, az aszpartám kétszázszor édesebb, mint a cukor, ezért csak kis mennyiséget kell belőlük fogyasztani. A szacharinról vannak, akik úgy tartják, hogy fémes utóíze van, mások ezt nem észlelik, de ami talán még nagyobb hátrányt jelent, hogy magas hő hatására elbomlik, így nemigen lehet vele főzni vagy sütni.

Az élelmiszerekben ugyanakkor általában stabil. Hőre, fényre az aszpartám is bomlik, ez az oka annak, hogy az aszpartámmal ízesített üdítőitalok a szavatossági idő lejárta után elvesztik az ízüket. A mesterséges édesítőszerek csaknem mindenkiben a cukor édes ízének az illúzióját keltik. További előnyt jelent az is, hogy nincs fogszuvasodást okozó hatásuk.

A mesterséges édesítőszereket évtizedek óta használják, vonatkozó vizsgálatok egész sora bizonyítja, hogy embereknél abban a mennyiségben, amennyiben az élelmiszerekben előfordulnak, nincs káros hatásuk. A szacharin és a ciklamát extrém nagy dózisokban adagolva állatkísérletekben hólyagrákot okozott. Az alkalmazott mennyiségben ugyanakkor ezek is teljes biztonsággal fogyaszthatók, nem növelik a daganatos megbetegedések kialakulásának veszélyét.

Forrás: szimpatika.hu