A műtét célja, hogy csökkentsük a beteg fájdalmát, és ezzel
egyidőben a mozgást, valamint az ízület stabilitását helyreállítsuk. A csípőízületi
protézis beültetése különböző rögzítési technikákkal történhet.
Ennek alapján megkülönböztetünk cementes vagy cementnélküli
rögzítési módszereket, vagy a kettő ötvözetét, az ún. hibrid technikát.
A beépített implantátum anyagát tekintve is különböző
komponensű lehet; polietilénből, fémből vagy kerámiából készülhet.
Minimál invazív endoprotézis
Reális törekvés az ortopéd sebészek részéről, hogy a műtét a
lehető legkisebb megterheléssel járjon a beteg részére. Ez az úgynevezett
minimál invazív endoprotézis műtéti technika kifejlesztésével érhető el.
Ennek lényege, hogy kis bőrmetszésből, majd az izmok
átvágása nélkül, csak azok szétválasztásával tárják fel a csípőízületet. Fontos
azonban azt tudni, hogy ilyen műtétre csak a betegek kb. 20 százaléka alkalmas.
Ez utóbbiak közé tartoznak azok, akik nem túlsúlyosak és fiatalabb életkorúak.
Már a műtét előtt fontos tudni azt, hogy milyen lehetséges
szövődményei vannak a beavatkozásnak általánosságban, és az adott beteg
esetében is. Ez fogja meghatározni ugyanis a műtéti technika kiválasztását,
majd a műtét utáni teendőket.
Mozgásszervi
megbetegedések
Csontritkulás, derékfájás, köszvény, lúdtalp, porckopás,
rheumatoid arthritis, csontritkulás teszt, tápanyagtartalom.
Minden a mozgásszervi megbetegedésekről!
A műtéti kockázat jelentősen csökkenthető a beteg részletes
kivizsgálásával és előkészítésével.
Fontos rögzíteni az általános szív-és érrendszeri állapotot,
társuló belgyógyászati megbetegedéseket (pl. cukorbetegség, magasvérnyomás).
A műtét előtt úgy kell változtatni a beteg gyógyszerelésén,
hogy egy ideális, stabil állapotot érjünk el, mely a lehető legkisebbre
csökkenti a későbbi szövődmények előfordulását.
Mélyvénás trombózis, tüdőembólia
eszélyes lehet a
hirtelen kezdett testedzés
Azoknak az embereknek, akik csupán egyféle mozgásformához -
például a televízió távirányítójának felemeléséhez - szoktak hozzá, kellően
elővigyázatosnak kell lenniük, ha aktívan edzeni kezdenek.
A műtét utáni első héten a leggyakoribb az előfordulásuk, de
gyakran észrevétlen maradnak. A tüdőembólia sokszor az észlelésre nem került
trombózis következtében alakul ki.
Ezek gyakoriságát egyrészt a beteg lehető legkorábbi
mozgatásával, az alsó végtagra tekert rugalmas pólya használatával, másrészt
véralvadásgátló gyógyszeres kezelés adásával csökkenthetjük.
A végtag használata során az izommunka következtében, javul
a vénás visszaáramlás, a trombózis kialakulásának valószínűsége csökken. A
műtétet követően 4 hétig bőr alá adva, kis molekulasúlyú heparin injekciót
kapnak a betegek
Fertőzés a műtét következtében
A műtéti területen kialakult bevérzés (heamatoma) talaján,
vagy gyengült immunrendszerrel rendelkező szervezetben, könnyebben alakul ki
fertőzés. Ennek megelőzésére már a műtét előtt fontos az esetleges krónikus
gyulladás, fertőző góc felszámolása.
A kíméletes műtéti technika, pl. a minimál invazív sebészet
is, jelentősen csökkenti e szövődmény előfordulását. Ha nagy kiterjedésű a
haematoma, akkor steril körülmények között ki kell üríteni a vérömlenyt. Végül
az antibiotikum használata alapvető a fokozott rizikójú betegek esetében.
Már a műtét után közvetlenül elkezdett gyógytorna,
légzőgyakorlatok fontos szerepet töltenek be a tüdőgyulladás megelőzésében.
A tapasztalat szerint a műtéti technikától függetlenül, a
protézisek 90 százaléka stabil marad az első 10 évben. A kilazulást előidézheti
a fokozott és nem megfelelő ízületi terhelés, de az implantátum anyaga is
elkophat idővel.
Miként terheljük az ízületet?
Hat tévhit a
gerincfájdalomról
"Fáj a derekam!" minden magyar elmondja ezt a
mondatot életében legalább egyszer, de inkább többször. Egy kisebb szúró vagy
húzódó fájdalom azonban teljesen normális és hamar elmúlik.
Fontos, hogy a gyógytornász által megtanított gyakorlatokat
otthon folytassuk tovább, mert a megfelelő izomerőt csak így nyerhetjük vissza.
Cementes protézis esetében, a kórházi bentlét alatt csak
könyökmanót, illetve járókeretet használhat a beteg, majd később egyetlen
mankóval, 6-8 hét elteltével járóbottal közlekedhet.
A cement nélküli protézis esetében, hosszabb idő szükséges a
tökéletes stabilitás eléréséhez. Ilyenkor 3 hónapig csak mankóval járhat a
beteg. Ezt követően, ha az orvosi ellenőrzés során nincs kilazulásra utaló jel,
akkor lehet áttérni a bot használatára.
Minden olyan gyakorlatot, vagy hirtelen mozdulatot kerülni
kell az első időszakban, mely a csípő ki- és beforgatásával jár. Futás,
guggolás szintén tilos!
Az úszás (mell- és hátúszás) nagyobb terhelés nélkül
mozgatja a csípőket, hasonló jó eredményt lehet elérni a szobakerékpár
használatával. Ezeket a sporttevékenységeket, csak a műtét után 2 hónappal
lehet fokozatosan bevezetni.
Néhány praktikus tanács a mindennapi tevékenységekhez
Kezdetben székre, vagy kanapéra történő leüléskor, a műtött
végtag nyújtva maradjon, hátul támaszkodjunk meg a kezünkkel, ne terheljük a
csípőt! A súlypontot a másik végtagra, illetve a keresztcsontra kell helyezni.
Hosszabb ideig ne üljön egyhelyben, ha mégis rákényszerül,
akkor időnként álljon fel néhány percre, sétáljon!
Használjon WC
magasítót, mert az szintén kevésbé terheli a csípőt leüléskor! Kádban való
fürdés helyett zuhanyozzon! Ennek rövidtávon a sebgyógyulásban van nagy
jelentősége, de a csípőnek is kevésbé megterhelő.
Egyéb praktikus eszközök, pl. csúszásgátló szőnyeg, vagy
hosszúnyelű cipőkanál beszerzése is fontos a csípőkímélet végett.
Figyeljen a testsúlykontrollra! Az elhízás fokozza a
csípőprotézis kilazulásának kockázatát!
Forrás: webbeteg.hu
0 Megjegyzések