A glaucoma (glaukóma) elnevezése az ókori görög "zöld
szín" szóból ered, mely a zöldhályogos roham során kialakuló zöldes színű
szaruhártya elváltozásra utalt.
A zöldhályog kialakulásának során a szemben található ún.
csarnokvíz termelődése és elfolyása közötti egyensúly felborul, a szemnyomás
megemelkedik, ez pedig a szaruhártya vizenyőjét és a látóidegfő vérellátási
zavarát okozza. A vérellátási zavar következtében az ideghártya és a látóidegfő
idegsejtei elpusztulnak. Bár a folyamattal visszafordíthatatlan látásromlás
alakul ki, az időben felismert és kezelt betegség esetén ez a romlás
megállítható.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A betegség 40 évnél idősebbek körülbelül két százalékánál
jelentkezhet. Zöldhályog - bár a genetikai háttér még nem tisztázott - gyakran
mutat családi halmozódást, ezért fontos a betegek családtagjait szűrni. Érdemes
jobban odafigyelniük a látással kapcsolatos panaszokra azoknak, akiknél
fennállnak az alábbi rizikótényezők.
Emelkedett vagy ingadozó szemnyomás, szűk szemfenéki
érhálózat.
Családtagok körében előforduló zöldhályog.
Idősebb életkor.
Általános betegségek: érszűkület (arteriosclerosis), magas
vérnyomás (hypertonia) és cukorbetegség (diabetes mellitus).
Dohányzás, alkoholfogyasztás.
Mikor gondoljunk zöldhályogra?
Jellegzetes tünetek a szem és környékének fájdalma,
szempirosodás, homályos látás, fényforrás körüli szivárványszerű karika látása.
Kifejezett szemnyomás emelkedés, a zöldhályogos roham esetén "kőkemény
szem", elviselhetetlen fájdalom, hányinger, hányás, tágult szembogár,
zöldes-szürkés szaruhártya észlelhető. Az esetek 90 százalékában azonban a
zöldhályog lappangva, tünetmentesen alakul ki, ezért fontos a szűrés.
Milyen vizsgálatokra számíthat?
A glaucoma
(zöldhályog) típusai
Ha más szemészeti betegség nem kíséri, akkor elsődleges
(primer), ha igen, akkor másodlagos (szekunder) zöldhályogról beszélünk, a
csarnokzug felépítése alapján nyitott zugú (simplex) és zárt zugú (congestív)
lehet. Külön csoportot képez az elsődleges veleszületett zöldhályog (primer
congenitalis glaucoma) amely esetében a csarnokvíz elvezető rendszer nem
fejlődött ki vagy nem átjárható.
A szemész szakorvos számára a diagnózis felállításához a
legfontosabb a szemen belül uralkodó szemnyomás, szembelnyomás (IOP -
intraocular pressure vagy T - tensio). A szemnyomás normális tartománya 12-21
Hgmm, ennél magasabb nyomás zöldhályogra utalhat.
A csarnokvíz a csarnokzug felé vezetődik el, ezért fontos a
csarnokzug felépítésének vizsgálata (gonioscopia) is.
A látóidegfő állapotára szemfenéki vizsgálattal is lehet
következtetni, de pontosabb értéket kaphatunk a kritkus fúziós frekvencia (CFF)
meghatározásával.
A látótérvizsgálatot (perimetria) ma már számítógéppel
(computeres perimetria CP) végzik, így nagyon finom eltérésekre is igen hamar
fény derülhet.
Mit lehet tenni a megvakulás elkerülése érdekében?
Az orvos által választott a kezelést a zöldhályog típusa
határozza meg, célja azonban minden esetben a szemnyomás csökkentése, a
látóidegfő keringésének javítása.
Mire kell Önnek
figyelnie?
Mindig tájékoztassa háziorvosát a zöldhályogról, mivel a
szemcseppek és a különböző gyógyszerek egymással kölcsönhatásba kerülhetnek! A
cseppentés általános szabályait maradéktalanul be kell tartani, a megfelelő
hatás elérésének feltétele a folyamatos cseppentés! Érdemes a szemcseppeket
felbontást követően hűtőben tartani, és fontos a szavatossági idők, a javasolt
dózis betartása. A kezelés egyszerűsítése miatt érdemes több hatóanyagot
tartalmazó kombinált szemcseppet használni.
A szemnyomást ún. konzervatív úton szemcseppekkel,
tablettákkal, esetleg infúzióval lehet csökkenteni. A cseppek egymással is
kombinálhatóak. A zöldhályog bizonyos típusában a konzervatív terápia
hatástalansága esetén lézeres és műtéti beavatkozásra van szükség, amely utat
biztosít a csarnokvíz elfolyásának.
Mi a teendő roham során?
Mivel ez az állapot néhány óra alatt teljes megvakuláshoz
vezethet, azonnal szemész szakorvoshoz kell fordulni! Ilyen esetben a
szemnyomás minél gyorsabb csökkentése a cél. Kórházi kezelés szükséges vízhajtó
infúziókkal, tablettákkal és szemcseppekkel. A roham elmúltával mindkét szemen
érdemes lézeres vagy műtéti beavatkozást végezni a további roham megelőzése
céljából.
Forrás: webbeteg.hu
0 Megjegyzések