Leggyakoribb tünetek: izomrángás a szem körül, bizarr mozgások az arc, váll és a kar izmaiban. Oka ma még ismeretlen, leginkább különböző méhen belüli ártalmakat feltételeznek a háttérben.

A TIC akarattól független cselekvés, melynek motoros, vokális valamint kevert formáját különítjük el.



A motoros TIC rövid, gyors, ismétlődő mozgás, mely egy-egy beteg esetében ugyanazt a mozgássort jelenti. Megjelenhet célszerűnek tűnő vagy célszerűtlen mozgássor formájában. Egyszerű cselekvéstől az összetett cselekvésig sok mindent foglalhat magába.

Leggyakrabban a szemkörüli izmokban jelentkezik, de gyakori az arc, a váll valamint a felső végtag izmaiban is, bizarr mozgásokat létrehozva. Egyszerű motoros TIC pl. a szemhunyorítás, pislogás, váll húzogatása, összetett pl. szökdécselés, mások mozgásnak utánzása.

A vokális TIC jellemzője egy–egy hang, hangsor, szó ismétlődő, akarttól független adása. Egyszerű vokális TIC pl. a szipogás, torokköszörülés, dünnyögés, röfögés, lihegés összetett pl. a helyzethez nem illő szavak esetleg mások szavainak ismétlése.

A motoros és vokális TIC  kombináltan is megjelenhet, bizarr hangadással kísért mozgássorokat  létrehozva. Mindkét formára jellemző, hogy leggyakrabban gyermek- illetve serdülőkorban kezdődik. Legtöbb esetben átmenti jelenség, egy idő után kezelésre vagy kezelés nélkül megszűnik, máskor vissza-vissza térően jelentkezik, és változhat az adott periódusra jelentkező mozgás vagy hangadás jellege.

Az anyaméhben kezdődik

Megfigyelések szerint fiúkban gyakrabban jelentkezik, mint lányokban. Kialakulásának pontos oka ma még ismeretlen, különböző méhen belüli ártalmakat feltételeznek a terhesség utolsó periódusában, de ezek tudományosan meg nem bizonyítottak.

Szorongás, pánikbetegség
A szorongásos betegség tünetei súlyosságukat és együttes megjelenésüket tekintve változhatnak. 
Megfigyeltek családi halmozódást is; a TIC gyakoribb azokban a családokban, ahol a közeli rokonság körében előfordult, de a pontos öröklésmenete még nem tisztázott. Hátterében a mozgás szabályozásában szerepet játszó agyi struktúrák valamilyen szintű károsodása valószínűsíthető, ezek közül kiemelt szereppel bírnak a basalis ganglionok valamint a dopaminerg ingerületátvivő rendszer zavara.

Különböző pszichés hatások, stressz helyzetek provokálhatják az akarttól független cselekvéssorok megjelenését. Ugyanakkor bizonyos esetekben akarattal elnyomható, de csak rövid időre. Gyakran kapcsolódik a TIC-hez különböző pszichiátriai megbetegedés, pl. kényszerbetegség, gyermekkori emócionális zavar.

Káromkodási kényszer

A TIC egyik különleges formája a Gilles de la Tourette szindróma, mely motoros és vokális TIC egyidejű megjelenése. Gyakran trágár, obszcén szavak oda nem illő ismételgetése kíséri.  Naponta több alkalommal, gyakran minden nap megfigyelhető, halmozottan, periódusokban jelentkezik.

A Tourette-szindróma tünetei.

A kényszerbetegségben szenvedőket állandóan visszatérő, nyugtalanító kényszeres gondolatok és/vagy kényszeres cselekvések kínozzák, melyek jelentős mértékben megzavarják a beteg mindennapi életét.


Vannak a betegség lefolyása alatt tünetmentes időszakok, de ezeknek hossza a 3 hónapot nem haladhatja meg. Gyakran társul kényszerbetegség tüneteivel, figyelemzavarral, magatartászavarral, tanulási zavarral. Gyermekkorban kezdődik, fiúknál gyakoribb. Fiatal felnőttkorban a legtöbb esetben javulás következik be.

A TIC kezelése nehéz, általában teljes tünetmentesség ritkán érhető el. Enyhébb esetekben pszichoterápia jó hatású lehet. Súlyosabb esetekben azonban gyógyszeres kezelés indokolt, főleg akkor, ha az akarttól független cselekvés a beteget a mindennapi életvitelében korlátozza illetve kellemetlen helyzetekbe sodorhatja.

A kezelés alapgyógyszer az antipszichotikumok csoportjába tartozó haloperidol. A terápiát ki kell terjeszteni az egyéb társuló tünetekre is, pl. kényszer, szorongás, figyelemzavar. A kezelés megtervezése pszichiáter feladata.

Forrás: webbeteg.hu