Egyre tudatosabb, olykor rámenős betegek, mindinkább
kiégett, túlterhelt és türelmetlen egészségügyi dolgozók; ez a két alaptétel
teszi egyre nehezebbé a betegjogok érvényesülését. Soha nagyobb szükség nem
volt a néhány hónapja felállt új betegjogi központra, gond azonban, hogy a
hivatalnak hatósági jogkörök nélkül kell érvényesítenie a betegjogokat – erről
beszélgettünk a terület szakértőivel az Európai Betegjogi Nap alkalmából.
„Tudatosabbak – néha túlzottan is – a betegek, ami a
rendkívül túlterhelt, sokszor eszköztelen orvosokat, egészségügyi dolgozókat
frusztrálja. Ez az a kettősség, ami alapvetően meghatározza a betegjogok
érvényesülését” – ad képet az egyik betegjogi képviselő a jelenlegi magyar
állapotokról. Szerinte látható: a betegek egyre türelmetlenebbek, jogos vagy
jogosnak vélt sérelmeikkel pedig a dolgozóknak egyszerűen nincs idejük
foglalkozni. „Lényegében minden frusztrációjukat behozzák a rendelőbe, kórházi
osztályokra, ahol szintén a nagyon leterhelt, egyre nagyobb kiégéssel küzdő
egészségügyis képtelen kezelni az indulatokat, együttesen ezek pedig már
sokszor olyan negatív hatások, amelyeket közvetítői segítséggel is reménytelen
kezelni” – folytatja a képviselő, aki maga is érzi: lassan már lényegében az
élet minden területének megoldását, legyen az a leszázalékolás, nyugdíjkérdés
vagy gyerekelhelyezés, tőlük várják. „Egyre több a panasz a tájékoztatás és a
dokumentációk hiányára, hiába lenne ez az intézmények érdeke is saját
védelmükben, láthatóan nincs erre idejük és kapacitásuk. De mind gyakoribb a
halálesetek körüli probléma is. A szakemberek sokszor nem érzik az empatikus
kommunikációt, sokszor félvállról vetik nekik oda a hírt, vagy nem jelzik előre
a hozzátartozóknak, hogy számítsanak a legrosszabbra, ugyanakkor mind
nehezebben is fogadják az emberek a szerettük távozását. Jellemző, hogy
feltételezik: a kórházban nem tettek meg mindent, sőt lemondtak róla, illetve a
kórházi fertőzések miatt, főleg ha az a halálesettel összefügg, mind többen a
kórházat okolják” – sorolja a tapasztalatokat a jogvédő. De emellett mindinkább
elégedetlenek a betegek az asszisztenciával, vagy nyúlnak sokszor a telefon
után, ha a rendelésen megvárakoztatják őket.
„HIV-fertőzöttet nem fogadunk”
A bizonytalanság, a méltatlan hangnem, a hibás ellátás,
illetve az egyenlő bánásmód hiánya okozza a legtöbb felzúdulást a betegek
körében, legalábbis ezt mutatják már a TASZ-hoz beérkező panaszok. A Társaság a
Szabadságjogokért jogvédő szervezet korábban felmérésben vizsgálta a betegjogok
érvényesülését, de az azóta érkező megkeresések alapján is egy sor súlyos
problémát lát a rendszerben.
„Az egyik legfrissebb és komoly vihart kavart ügy a Központi
Stomatológiai Intézetben történt, ahol papírlapot függesztettek ki, miszerint
HIV-fertőzött pácienst nem látnak el. Az intézményt el is marasztalták, miután
a törvény világosan kimondja, hogy a nem HIV-vel kapcsolatos ellátást, így egy
szájsebészeti vagy fogászati ellátást is kötelező elvégezni, amit itt ennyire
deklaráltan nem tettek meg” – mondja dr. Bence Rita, a szervezet betegjogi
felelőse. A jogvédő szerint egy korábbi nemzetközi jelentés is elmarasztalta
hazánkat több betegjogi kérdésben. Mint írták, súlyos hátrányt szenvednek a
romák, fogyatékosok, HIV-fertőzöttek az egészségügyi ellátásban,
diszkriminatívnak tartották, hogy az otthonszülés finanszírozása még mindig nem
megoldott, illetve azt, hogy az abortuszt két védőnői vizithez kötik, amelyek
között várakozási időt írnak elő, bár ennek semmilyen orvosi indoka nincs.
Továbbra sem tetszik a betegeknek a kórházi hangnem
„Most is újra és újra érkeznek konkrét betegcsoportokat
érintő jogsérelmek is, mint a betegek ezreinek életét nehezítő inzulinrendelet,
vagy a pszichiátriai betegek ellátásával, embertelen bánásmóddal, tájékoztatás
nélküli durva gyógyszerelésével kapcsolatos sérelmek. A különleges eseteken
kívül is látható, hogy általános a bizonytalanság a betegekben” – mondja a
programvezető. Egy nemzetközi felmérésben 20-ból 19. helyen végzett
Magyarország az Európai Betegjogi Chartában foglaltak teljesülésében. A TASZ
által koordinált Active Citizenship Network felméréséből kiderül, hogy
Magyarországon az egészségügyben az egyik legsúlyosabb probléma, hogy nem
érvényesül az információhoz, a tájékoztatáshoz való jog. A korábbi vizsgálatok
szerint a megkérdezettek több mint fele az ellátás igénybevételekor nagyon
kiszolgáltatottnak érzi magát, és csak minden hatodik megkérdezett tudja
betegség esetén is megőrizni testi-lelki autonómiáját. Gyakran túlságosan
hosszú a várakozási idő, és problémát jelent az is, hogy nem mindig, vagy csak
nehézkesen lehet ezt előre tervezni. Nem regisztrálják megfelelően a
nemkívánatos eseményeket (például fertőzéseket), azaz ezek kivizsgálása
akadályba ütközik. A biztonsághoz való jogot sérti, hogy nem lehet anonim módon
kivizsgáltatni a visszaéléseket. Jó eredményt értünk el viszont a titoktartás
terén, és megfelelően alkalmaznak a magyar orvosok fájdalomcsillapító, valamint
egyénre szabott kezeléseket.
Hatósági jogkör kell a betegvédelemhez
Legalább ennyire aggasztó képet fest az Ombudsmani Hivatal.
Tavaly a többezernyi panaszból két-háromszáz érintett egészségügyi kérdést. A
statisztika persze nem mutatja meg, hogy egy idős hölgy kórházi ellátásával,
egy kisgyereket kísérő szülő gondjaival kapcsolatban vagy egy teljes szakma
(mondjuk a pszichiátria) hazai helyzetével kapcsolatban állapít meg az
ombudsman visszásságot, azonban lényeges, hogy valamennyi ugyanazokra a rendszergondokra
fut ki. Dr. Borza Beáta, a hivatal főosztályvezetője szerint mind több a
rendszerszintű panasz, már az orvosok részéről is jönnek megkeresések.
A hivatal most elkészült jelentése szerint előrelépést
jelent ugyan az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs
Központ létrehozása, de további intézkedések szükségesek a központ és az
irányítása alá tartozó jogvédelmi képviselői rendszer működésével és
jogállásával kapcsolatban. Enélkül ugyanis a kiszolgáltatottak, a gyermekek és
betegek jogainak védelme van veszélyben.
0 Megjegyzések