Érdemes-e a kötelezőkön túl egyéb védőoltásokkal is beoltatni a gyereket? Megterheli-e a gyerek immunrendszerét a sok oltás? Okozhatják-e az oltások, hogy egyre több az allergiás?

Ma Magyarországon a kötelező védőoltásokkal, az utazásokhoz ajánlott oltásokkal, valamint az egyéb oltásokkal együtt összesen 26-féle védőoltás érhető el. Csecsemő- és kisgyermekkorban a kötelezőkön túl a szülőnek döntenie kell, hogy beadatja-e a gyereknek a rotavírus elleni, a gennykeltő Pneumococcus baktérium elleni, az agyhártyagyulladást okozó Neisseria meningitidis (vagy meningococcus) nevű baktérium elleni, a kullancsok okozta agyhártyagyulladást megelőző, valamint a bárányhimlő elleni oltást. Később, serdülőkorban a lányoknál felmerül a méhnyakrákot okozó humán papillomavírus (HPV) elleni vakcina is. 

Egyre többször hallatják azonban a hangjukat azok a szülők, akik költséges és felesleges dolognak tartják ezeket az oltásokat, sőt káros mellékhatásoktól félnek. Főleg az interneten terjed sok olyan félinformáció, amelyek sokakat elbizonytalanítanak a védőoltások tekintetében.

Mindig egyénileg kell mérlegelni

"Mindig az egyéni kockázat és az adott ország járványai alapján kell mérgelni a nem kötelező védőoltások kiválasztásánál" - mondja Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője. "Nekem négy kicsi gyermekem van. Beoltattam őket kullancsok ellen, mert ismert, hogy itthon kifejezetten sok a kullancs, és mi sokat kirándulunk. Megkapták továbbá a meningitis elleni oltást is. Serdülő lányoknál az időben, megfelelően beadott, a méhnyakrák kockázatát csökkentő HPV-vakcinának ugyancsak hosszú távú pozitív hatásai lehetnek" - teszi hozzá.

"A nem kötelező védőoltásokkal kapcsolatban elmondom a lehetőségeket: milyen betegség ellen védenek, milyen gyakoriságú az a betegség, amely ellen védenek, és hogy mely korosztály számára ajánlottak. Elmondom azt is, hogy milyen kellemetlenségekkel, mellékhatásokkal járhat az oltás. Próbálok tárgyilagos maradni, maximálisan ellátni a szülőt információval, és a döntést teljes mértékben rábízni" - mondja dr. Gaál Gabriella gyerekorvos, ürömi gyermekgyógyász.

"A praxisomban kétféle szülővel találkozom: vannak, akik még a kötelező védőoltásokat sem adatnák be a gyerekeiknek, míg a másik típus minden elérhető oltást szeretne, amellyel a gyermekét védeni lehet. Alapvetően az élethelyzet alapján kell dönteni a nem kötelező védőoltásokról. Az én körzetemben például, ahol sok az erdő, a kertes ház, nagyobb az esély rá, hogy a gyermek kullanccsal találkozik. Fontos szempont az is, hogy mennyire él nagy társasági életet a család" - mondja a gyermekorvos.

Nem az oltásoktól lesz allergiás a gyerek

Sok kisgyerekes szülő a gyermek immunrendszerének állítólagos túlterhelése miatt ódzkodik a nem kötelező oltásoktól. Tudományos bizonyítékok azonban egyelőre nincsenek rá, hogy a sok oltás bármennyire is megterhelné a gyerek immunrendszerét. "Gondolja el, ha elmegy a metróig, hányféle kórokozót fognak önre köhögni, de az immunrendszere gond nélkül megküzd velük. Ha az oltás időpontjában a gyermek egészséges, nem lázas, akkor nem terheli meg az immunrendszerét" - mondja Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ vezetője. 

Ugyancsak gyakran lehet blogokban, internetes fórumokon arról olvasni, hogy az oltóanyagtól vagy a benne lévő tartósítószertől a gyereknek allergiás reakciói lehetnek, megbetegedhet. Van, aki a gyerek táplálékallergiáját, más a szénanátháját hozza összefüggésbe a sok oltással. A tudományos bizonyítékok azonban ennek az ellenkezőjét mutatják: a vizsgálatok szerint sem az allergia, sem az asztma kockázatát nem növelik a védőoltások, sőt, akár csökkenthetik is azt. 

"Ha valami drámai esemény következik be egy oltás után, minden esetben kivizsgáljuk azt, és szinte mindig azt állapítjuk meg, hogy időbeli egybeesésről van szó" - mondja Melles Márta.

Forrás: AFP/Antoine Parat

"Egyes, élő vírust tartalmazó vakcináknál a vírustenyésztés sokszor tojásokban történik. Ilyenkor az oltóanyagba minimális tojásfehérje is bekerülhet, ám a vizsgálatok szerint ez olyan minimális mennyiség, hogy az oltóanyagok még a tojásallergiások számára is veszélytelenek" - mondja dr. Nékám Kristóf allergológus. 

Ismert, hogy egy nagyon ritka perifériás idegrendszeri zavar, a Guillain-Barré-szindróma kockázatát növelhetik az oltások (de nem ezek okozzák). A betegség százezerből 1-2 embernél jelentkezik (részletesen lásd utolsó keretes írásunkban).

Arra, hogy az oltások éppen hogy nem fokozzák, hanem akár csökkenthetik az allergia kockázatát, jó példa a rotavírus elleni oltás. "Emésztőrendszeri fertőzések sokszor szolgálnak táptalajul táplálékallergiák kialakulásához. A rotavírus elleni oltás, mivel egy ilyen fertőzést előz meg, elméletileg épp csökkenti az allergia kialakulásának kockázatát" - mondja dr. Nékám Kristóf. 

Ám, ahogy az influenzavírus hatékonysága is "csak" 80 százalék, a nem kötelező oltások hatékonysága sem száz százalék, illetve hiába oltott a gyerek, ha az immunrendszere épp le van gyengülve, elképzelhető, hogy elkap olyan fertőzést is, amely ellen egyébként oltották.

A rotavírus beoltott gyereket is fertőzhet
"Atomvillanásként borított el a düh, amikor az ügyeletes orvos kiröhögött a kórházi felvételen. Nem túlzok, röhögött. A fiam 24 órája vizet trottyantott, konkrétan vizet és emésztetlen ételt, az ügyeletes pedig csak egy pillantást vetett a pelusba: 'Rotavírus. Nővérke, egy liter infúzió lesz, tegyük be a branült.'
Persze egyből szóvá tettem, hogy nem lehet rota, mert be van oltva. Ekkor történt az ominózus röhhentés, majd a megvetően fittyedő szájjal odafingott diagnózis: 'Anyuka, az nem jelent semmit. Tíz éve vagyok a fertőző osztályon, ez rota.' Amivel utána folytatta, attól pedig tényleg elborult az agyam: "... és valószínűleg itt szedték össze. Magának nincsenek tünetei?' De. Voltak."
Forrás: http://bezzeganya.postr.hu/a-rota-oltas-csak-uzlet

Melyik oltást kapja a gyermek?

A rotavírus okozta gyomor- és bélrendszeri fertőzés hányással, hasmenéssel, akár kiszáradással is járhat. A Pneumococcus baktérium elleni oltás a gyerekkori gyakori fülgyulladás elkerülésében segíthet, de az oltással a tüdőgyulladás is megelőzhető. A baktérium akár gennyes agyhártyagyulladást is okozhat, évente 70-80 ilyen esetet jelentenek itthon.

A cseppfertőzéssel, nyállal terjedő meningococcus baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor. A baktérium okozta, járványos agyhártyagyulladásnak is nevezett betegség itthon évente 50-70 esetben fordul elő, jellemzően zárt intézményekben, elsősorban óvodákban, kollégiumokban. "Egy kollégiumba készülő gyereknél érdemes biztosítani mind a Pneumococcus, mind a meningococcus baktérium elleni oltást, de egy továbbra is a családjával élő gyereknél ez kevésbé fontos" - mondja Melles Márta.

A kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás elleni oltás ajánlott a sokat szabadban tartózkodóknak, még akkor is, ha csak városi természetről van szó, a kullancsok ugyanis ott vannak már a parkokban, ligetekben is. A kullancsok okozta vírusos agyhártyagyulladásban szintén 50-70-en betegszenek meg évente.

A bárányhimlő elleni oltással kapcsolatban időnként még az is felmerül, hogy bekerül a kötelező védőoltások közé. Amellett, hogy az oltás nagyon sok kellemetlenségtől és esetleg veszélyes szövődményektől védi meg a gyermeket, a szülő számára komoly előnye, hogy nem kell táppénzre vonulnia a két hétig szobafogságra ítélt gyermeke miatt.

Az oltásnak hála a bárányhimlő csak három pöttyből állt
"Az óvodában néhány napja azzal fogadtak, hogy bárányhimlő van a csoportban. És gyanús a kicsi. Visszagondolva, akkor már két napja bújósabb volt a szokásosnál, és sokkal könnyebben eltört nála a mécses is. Erre mondják, hogy 'bujkált benne valami'. Mire a bárányhimlő kitört a csoportban, a bujkálás is véget ért.
Kettő darab tipikus bárányhimlős pötty kúszott az arcára. Erre mutatott az óvónő is, miközben ítélt: gyanús. Estére egy társa is akadt a pöttyöknek a hasán. Egy darab. Másnap péntek volt, így ovi helyett - biztos, ami biztos alapon - otthon száguldozott a gyanús gyerek. Két apró tűszúrás, és az azt követő pár perces hüppögés bő két évvel korábban. Ennyi volt az ára, hogy most megúsztunk egy betegséget."
Forrás: http://bezzeganya.postr.hu/az-oltasnak-hala-a-baranyhimlo-csak-harom-pottybol-allt

A pénztárcát megterheli

Bár a tudományos bizonyítékok szerint a több oltás az immunrendszert nem terheli, a pénztárcát biztosan, ugyanis a nem kötelező védőoltások - részben attól függően, hogy az adott betegség elleni immunizáció hány oltásból áll - több tízezer forintos tételek. Kivételt képez a Pneumococcus gennykeltő baktérium elleni oltás oltóanyaga, amely 2 hónapos kortól 5 éves korig térítésmentes, és akár a kötelező védőoltással együtt beadható. 

A nem kötelező védőoltásokat a gyerekorvos írja fel receptre. Csakúgy, mint más védőoltások, ezek az oltások sem adhatók olyanoknak, akik az oltás valamely összetevőjére allergiás reakciót mutatnak, valamint autoimmun betegséggel küzdenek.

A Guillain-Barré-szindróma (GBS) és a védőoltások

A védőoltások kapcsán sokszor előkerül a Guillain-Barré-szindróma. Ez egy ritka autoimmun betegség, amelynek során az immunrendszer a szervezet saját idegsejtjeit támadja meg. A tünetek néhány hétig-hónapig tartanak, de a legtöbb ember teljesen felépül. A betegség előfordulása a korral nő, 50 év felett a leggyakoribb.
 
Egymillió emberből átlagosan 10 ember betegszik meg, attól függetlenül, hogy kapott-e előtte védőoltást. A betegség kialakulásának pontos okát nem ismerik, de különféle baktérium- és vírusfertőzések (például campylobacter, influenza and Epstein-Barr-vírus) növelik a kockázatát.

Az 1976-77-es influenzaszezonban volt az USA-ban egy vakcina, amely körülbelül a kétszeresesére növelte a ritka betegség előfordulását: egymillió oltás után további 9 eset jelentkezett. Ezt a vakcinát azonnal betiltották, és azóta is figyelik a betegség előfordulását az oltási szezonokban. Hasonló jelenséget azóta nem tapasztaltak, és az sem bizonyosodott be, hogy 1976-77-ben valóban a vakcina okozta az esetszámok növekedését.
 
Éppen ellenkezőleg: a gyarapodó eredmények - köztük a legjobb jelenlegi európai adatokkal - nem mutatnak összefüggést a GBS és az influenzavakcinák között, ehelyett viszont jelentős összefüggés látható a GBS és az élő influenzafertőzés, azaz a GBS és maga a betegség között - olvasható a Eurosurveillance című szaklap (amely Európa vezető szaklapja a fertőző betegségek járványtanával, megelőzésével és felügyeletével kapcsolatban) 2009. október 15-i számában.