A decemberi ünnepkörhöz kapcsolódó népi szokások, jóslatok, babonák és varázslatok tárháza szinte kifogyhatatlan, azonban többségük ma már feledésbe merült. Íme, közülük néhány: 

A régi időkben karácsony és újév között számos munkát megtiltottak a nők számára. Például úgy tartották: aki ilyenkor fon, meggörbül az ujja. Szerencsére ez a veszély ma már kevés hölgyet fenyeget. De nem volt szabad mosni és kenyeret sütni sem. (Alapos indok a két ünnep közti pihenésre, nem?)

Természetesen nem maradhat ki a karácsonyi férfifogó praktika sem. A hajnali misére való harangozáskor az eladó lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s könnyűszerrel férjet édesgessenek magukhoz. (Igaz vagy sem, egy próbát igazán megér a dolog...)

Biztosan ismerős a Luca-napi szokás: december 13-án elkezdtek egy széket készíteni, amelyet karácsony előestéjére fejeztek be. Aki a templomban az éjféli misén erre ráállt, állítólag meglátta, ki a boszorkány.

A népi hagyományok különleges részét képezték a jelmezes játékok. Ilyen volt a betlehemezés, vagyis Jézus születésének színielőadás-szerű bemutatása. A gyerekek beöltöztek, házról házra eljátszották a történetet, és cserébe természetesen mindenhol megvendégelték őket.

Hasonlóan karácsonytájéki, ugyanakkor már az új évet köszöntő népszokás a regölés: a fiúk kifordított bundában, kezükben lánccal, bottal, csengővel végigjárták a falut, és új esztendei jókívánságokkal halmozták el a háziakat. Ezen szokásokat ma már kevés helyen tartják, holott érdemes lenne, mert mind a gyerekek, mind a vendégvárók számára örömteli eseményről van szó.