Bolíviában, a jelenlegi perui politikai határtól pár kilométerre fekszik a Titicaca-tó déli csücskén. Ha a libanoni Baalbek-el együtt végre megfejtenénk a titkát, a humán tudomány úgy borulna, mint a kvantummechanika által a newton-i alapú természettudomány.
Kiderülne, nem lineáris az emberiség fejlődése, pláne nem a darwini evolúció szerint!
Még a Wiki-pédiában is érdemes utánaolvasni Tiwanaku-nak (ez az aymara neve, valószínűsíthető, hogy eredetileg Taypiqala - Kő a középpontban volt).
Tiahanacu legfontosabb ismérvei:
1. Legalább két ismeretlen ősi kultúra jól elkülöníthető nyomait láthatjuk ma is.
2. Az egyik egyfajta megalit kultúrakörhöz tartozik, erre a diorit köből készült városrész maradványok utalnak (diorit a környéken sincs, és mint tudjuk, az egyik legkeményebb kőfajta)
3. Egy-egy kőtömb - építő elem - kb 400 tonna! (Ma kb 150 tonnát tudunk gond nélkül elektromosságot használva megemelni!)
4. Puma Punku : Ez a kultúra a miénkhez igen hasonló építés technológiával építkezett. Itt előregyártott betonelemes szerkezeteket találunk, melyek évezredek óta állnak a helyszínen (erről legendák illetve hiteles írásos króbnikák számolnak be. A leghitelesebb források a spanyol kolonizálók krünikásai, ők már a 15. században is így találták.)
Sorozatgyártással készült, sorozatfúrások - gyakorlatilag csak a gyémánttal lehet megfúrni, tehát valamiféle gyémántfúróra volt szükségük.4. Az előre gyártott elemek tökéletesen illeszkednek, fémötvözettel fogták össze az egyes tömböket.
5. Álljon itt Forrai Zsolt, felkért geológus szakértőnk néhány szakmai megjegyzése a tiwanaku-i betonelemekről:
A" fotókat tekintve úgy néz ki a terület, hogy annak jórészét még nem tárták fel, valamint a szerte-szét heverő elemek látványa egy félbe maradt betonelem gyárhoz hasonlítható. Érdemes lenne a területet talajradarral megszondázni, mivel az elérhető helyen fellelhető összes fém elemeket az utókor emberei felhasználták. Jól láthatóak az elemek oldalán kialakított összekötő kapocsfészkek.
A törési felületek is érdekesek, mert a törési felület struktúrája homogén, nem láthatóak benne természetes lerakódási rétegek. Ha eltörünk egy beton térkövet, akkor hasonló felületet látunk. A látható felületi hibák, mint a lyukacsok, a zsaluzat alatt képződő gázbuborékok lenyomatához hasonlóak, amely akkor keletkezik, ha a képződő gáz a zsaluzat tömörsége okán nem tud eltávozni és a betont nem vibrálták meg. Én ezért fém anyagú zsaluzatra tippelek. A képeken jól látszik a valószínűleg felületi buborék képződés nyoma. Az adalékanyag aprószemcsésnek tűnik, ebből arra lehet következtetni,hogy nagyszilárdságú lehet a beton elem. A beton a szabad levegőn, ha kellően tömör és nem éri savas eső, akkor korlátlanul időálló. A normál eső lágyvíz, ezt szereti a beton. A beton töltelékanyaga is meghatározó, ha pl. aprószemcsés bazalt darával töltik, akkor rendkívül nagyszilárdságú, ezért pl. a repülőterek kifutópályáinak a teherviselő rétegét ebből csinálják. Az építési logisztika mindig meghatározó a tömeg anyagok esetében. Így a boszniai piramiskörnyezetében a mészkő és a kavics volt közelben nagy mennyiségben,így ott a kavicstöltelékkel ellátott mészkőbeton volt a jellemző,amiben az idő vasfoga azért ott hagyta a nyomát. Itt a vulkanikus kőzetek a jellemzőek, amelyeknek az időállósága kiváló. Egyébként a rómaiak a betonjuk kötőanyagát vulkáni hamuból készítették, ami vízálló is, így az ilyen habarcsból készített falazásaik a mai napig is állnak Itáliában. Elektron mikroszkópos vizsgálat rögtön eldöntené a kérdést."
Kizárólag a kövek korából nem lehetséges a kortörténeti meghatározás. Artur Poznanski volt az első, akit a maiak közül Graham Hancock és Robert Bauval követ, akik asztronómiai kontextusban sokkal reálisabb korhoz jutottak, mint az enyhén hihetetlen ie. 500-as kor, amit a hivatalos régészet e fantasztikus építménynek tulajdonít. Poznanskiék minimum ie. 10.500-ra teszik Tiahuanacu és a tőle pár kilométerre található Puma Punku romvárosok korát. Miért is? Az egyéb leletek (írások, rajzok, szobrok, vésetek, tárgyak), és a helyi mítoszok alapján tudható, hogy az építmány egy bizonyos része asztronómiai megfigyelőhely volt. A Napkapu és a komplexum jelzőoszlopai tájolásából pontosan meghatározható az a korszak, amikor bizonyos konstellációk és napfordulók illetve napéjegyenlőségek együttesen megtörténhettek az adott helyen.
Egyéb szóba jöhető időpontok az ie. 10.500-on kívül a kozmikus világév 26.000 évével megnövelt időpontok, tehát ie. 27.500, ie. 62.500 és így tovább..., (mivel adott állatövi jegyben a Föld tengelye a precesszió következtében cca 2160 évig időzik, tehát a 12 jegyet 12 x 2160 év alatt "futja be").
Tiwanaku olyan fejtörést okoz az egész régészeti szakmának, sőt feladja a labdát a humán tudományoknak (persze van még néhány hasonlóan rejtélyes építmény pl. a libanoni Baalbek), hogy "félő", ha meglátjuk a nyilvánvalót, minden borul. Még a hivatalos enciklopédiák is elismerik fentieket.
Forrás:-aranykapu.lapunk.hu-
1. Legalább két ismeretlen ősi kultúra jól elkülöníthető nyomait láthatjuk ma is.
2. Az egyik egyfajta megalit kultúrakörhöz tartozik, erre a diorit köből készült városrész maradványok utalnak (diorit a környéken sincs, és mint tudjuk, az egyik legkeményebb kőfajta)
3. Egy-egy kőtömb - építő elem - kb 400 tonna! (Ma kb 150 tonnát tudunk gond nélkül elektromosságot használva megemelni!)
4. Puma Punku : Ez a kultúra a miénkhez igen hasonló építés technológiával építkezett. Itt előregyártott betonelemes szerkezeteket találunk, melyek évezredek óta állnak a helyszínen (erről legendák illetve hiteles írásos króbnikák számolnak be. A leghitelesebb források a spanyol kolonizálók krünikásai, ők már a 15. században is így találták.)
Sorozatgyártással készült, sorozatfúrások - gyakorlatilag csak a gyémánttal lehet megfúrni, tehát valamiféle gyémántfúróra volt szükségük.4. Az előre gyártott elemek tökéletesen illeszkednek, fémötvözettel fogták össze az egyes tömböket.
5. Álljon itt Forrai Zsolt, felkért geológus szakértőnk néhány szakmai megjegyzése a tiwanaku-i betonelemekről:
A" fotókat tekintve úgy néz ki a terület, hogy annak jórészét még nem tárták fel, valamint a szerte-szét heverő elemek látványa egy félbe maradt betonelem gyárhoz hasonlítható. Érdemes lenne a területet talajradarral megszondázni, mivel az elérhető helyen fellelhető összes fém elemeket az utókor emberei felhasználták. Jól láthatóak az elemek oldalán kialakított összekötő kapocsfészkek.
A törési felületek is érdekesek, mert a törési felület struktúrája homogén, nem láthatóak benne természetes lerakódási rétegek. Ha eltörünk egy beton térkövet, akkor hasonló felületet látunk. A látható felületi hibák, mint a lyukacsok, a zsaluzat alatt képződő gázbuborékok lenyomatához hasonlóak, amely akkor keletkezik, ha a képződő gáz a zsaluzat tömörsége okán nem tud eltávozni és a betont nem vibrálták meg. Én ezért fém anyagú zsaluzatra tippelek. A képeken jól látszik a valószínűleg felületi buborék képződés nyoma. Az adalékanyag aprószemcsésnek tűnik, ebből arra lehet következtetni,hogy nagyszilárdságú lehet a beton elem. A beton a szabad levegőn, ha kellően tömör és nem éri savas eső, akkor korlátlanul időálló. A normál eső lágyvíz, ezt szereti a beton. A beton töltelékanyaga is meghatározó, ha pl. aprószemcsés bazalt darával töltik, akkor rendkívül nagyszilárdságú, ezért pl. a repülőterek kifutópályáinak a teherviselő rétegét ebből csinálják. Az építési logisztika mindig meghatározó a tömeg anyagok esetében. Így a boszniai piramiskörnyezetében a mészkő és a kavics volt közelben nagy mennyiségben,így ott a kavicstöltelékkel ellátott mészkőbeton volt a jellemző,amiben az idő vasfoga azért ott hagyta a nyomát. Itt a vulkanikus kőzetek a jellemzőek, amelyeknek az időállósága kiváló. Egyébként a rómaiak a betonjuk kötőanyagát vulkáni hamuból készítették, ami vízálló is, így az ilyen habarcsból készített falazásaik a mai napig is állnak Itáliában. Elektron mikroszkópos vizsgálat rögtön eldöntené a kérdést."
Kizárólag a kövek korából nem lehetséges a kortörténeti meghatározás. Artur Poznanski volt az első, akit a maiak közül Graham Hancock és Robert Bauval követ, akik asztronómiai kontextusban sokkal reálisabb korhoz jutottak, mint az enyhén hihetetlen ie. 500-as kor, amit a hivatalos régészet e fantasztikus építménynek tulajdonít. Poznanskiék minimum ie. 10.500-ra teszik Tiahuanacu és a tőle pár kilométerre található Puma Punku romvárosok korát. Miért is? Az egyéb leletek (írások, rajzok, szobrok, vésetek, tárgyak), és a helyi mítoszok alapján tudható, hogy az építmány egy bizonyos része asztronómiai megfigyelőhely volt. A Napkapu és a komplexum jelzőoszlopai tájolásából pontosan meghatározható az a korszak, amikor bizonyos konstellációk és napfordulók illetve napéjegyenlőségek együttesen megtörténhettek az adott helyen.
Egyéb szóba jöhető időpontok az ie. 10.500-on kívül a kozmikus világév 26.000 évével megnövelt időpontok, tehát ie. 27.500, ie. 62.500 és így tovább..., (mivel adott állatövi jegyben a Föld tengelye a precesszió következtében cca 2160 évig időzik, tehát a 12 jegyet 12 x 2160 év alatt "futja be").
Tiwanaku olyan fejtörést okoz az egész régészeti szakmának, sőt feladja a labdát a humán tudományoknak (persze van még néhány hasonlóan rejtélyes építmény pl. a libanoni Baalbek), hogy "félő", ha meglátjuk a nyilvánvalót, minden borul. Még a hivatalos enciklopédiák is elismerik fentieket.
Forrás:-aranykapu.lapunk.hu-
0 Megjegyzések