Torz adatok jelentek meg a HVG Diploma 2013 különszáma felsőoktatási rangsorának egyik táblázatában: a készítők az oktatók kiválósága szempontnál kizárólag a PhD-s oktatókat vették figyelembe, az MTA-doktorokat, illetve -tagokat nem - írja az index.hu. A vezető egyetemek rektorai egyöntetűen tiltakoztak a rangsor ellen, melyben az ELTE, a PTE mindössze az 5., a BME pedig csupán a 26. helyre került. Az eredeti rangsort vezető intézmények rektorai szerint helyezésük nem hibás adatokon, hanem tényeken alapul.

A HVG Diploma 2013 különszámának kifogásolt táblázata kapcsán az azt készítő Tudástárs Kft. csapatának vezetője, Fábri István az index.hu-nak elmondta: a probléma abból eredt, hogy évek óta zavarosak az oktatók minőségi mutatói a minisztériumi adatlapokon. Mint mondta: nemzetközi szinten kizárólag a PhD-t – művészeti képzések esetében a DLA-t – tekintik tudományos fokozatnak, ám a magyar egyetemeken egyéb tudományos cím is van, mint a kandidátus, az akadémiai doktor, illetve az MTA-tag. Természetesen az utóbbi két rangot csak akkor kaphatja meg valaki, ha PhD-fokozattal is rendelkezik. A hibás táblázat eredményeként a lista élére a Nyugat-magyarországi Egyetem került, melyet a Nyíregyházi Főiskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) követett megosztott 2. helyen. A nagy tudományegyetemek igen rossz besorolást kaptak: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az 5., a Szegedi Tudományegyetem a 10., a Semmelweis Egyetem a 18., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) pedig csupán a 26. helyet szerezte meg.

A "hibás" listát vezető intézmények szerint nem történt tévedés

A Nyugat-magyarországi Egyetem az Edupress kérdésére elmondta: úgy vélik, az adatok nem voltak hibásak, a megfelelő helyre kerültek a rangsorban. Az intézmény hozzátette: az oktatók minősítése mutatónál sokkal fontosabb a diákok számára a piac visszajelzése - ezek alapján választanak egyetemet vagy főiskolát.

A második helyre került KRE és PPKE közösen úgy nyilatkoztak: tudomásuk szerint a HVG Diploma Különszám az elmúlt évtizedben használt metodológia/módszertan alapján készült az idei évben is, "ezért csodálkozással vesszük tudomásul, hogy az a módszertan, amely az elmúlt években más intézmények számára kedvező eredményt hozott, most átfogó kritika tárgyává vált a korábbi kedvezményezettek részéről". Ezért javasolják, hogy a felsőoktatási intézmények állapodjanak meg közösen egy mindenki számára elfogadható módszertanban, mely elsősorban a már kialakult nemzetközi sztenderdeken alapul, illetve javasolják a pontos intézményi adatszolgáltatás szem előtt tartását.

"A Nyíregyházi Főiskola 72 százalékos tudományos minősítettsége (260 teljes munkaidős oktatónkból 188-nak van fokozata) egy nagyon tudatos fejlesztési koncepció eredménye, amely fontosnak tartja a habilitált oktatók és az akadémiai doktorok számának folyamatos emelését is. Főiskolai küldetése miatt az intézmény ugyanakkor elsősorban a PhD-/DLA-fokozattal rendelkezők számának növelését tartotta szükségesnek az elmúlt években. Oktatóink, mivel saját doktori iskolával nem rendelkezünk, az ország elismert, nagy egyetemein szereztek fokozatot. A tudományos minősítéssel rendelkezők aránya a világon mindenütt a minőségi oktatás és az akkreditáció záloga, ezért közvetlen értéktartalomként eligazító információt képez a felvételire jelentkezők számára is. Nagyon fontos tehát a tájékoztatókban való megjelenítése. Az pedig, hogy a Nyíregyházi Főiskola minősítettsége a PhD-/DLA-fokozatokat illetően 72 százalékos (ha a teljes munkaidős oktatók közül levonjuk a 19 szakoktatót, akik esetében nem feltétel a tudományos fokozat megléte, akkor 78 százalékos), mellyel ebben a mérési térben az ország felsőoktatási intézményeinek élvonalában foglal helyet, nem "hibás adat", hanem tény" - nyilatkozta Jánosi Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola rektora az Edpressnek.

A rangsort javították - az eredmények maradtak

Az adatokat november 15-én az online változatban módosították a készítők, melynek köszönhetően a csak az oktatói kiválóságot vizsgáló listán jelentősen előbbre kerültek a műegyetemi, a természettudományi és orvosi karok. Az első itt a BME természettudományi kara lett, amely a print kiadványban csak a 3. volt. Fábri István az index.hu-nak elmondta: mivel rangsoraik több indikátor alapján készültek, az összesített - tehát a hallgatói és oktatói kiválóságot is figyelembe vevő kari - rangsorokon az eredmények nem változtak jelentősen, mindössze a 15. hely alatt történtek cserék.
(Forrás: edupress.hu, index.hu)