A gyenyiszovai ember genetikai titkait tárták fel német tudósok, akik a kutatások során kiderítették a modern ember és legközelebbi kihalt rokonai közötti genetikai különbségeket is. A vizsgálatok eredményeit ismertető tanulmány a Science legújabb számában látott napvilágot. 

A gyenyiszovai ember a Homo nemzetség tagja, maradványait 2008-ban fedezték fel Oroszország szibériai részén, az Altaj-hegységben, az úgynevezett Gyenyiszov (Dénes-féle) barlangban, amelynek elnevezése a feltevések szerint a 18. században a környéken élt Gyionyiszij (Dionüszosz) nevű remetétől származik. Egy másik magyarázat szerint a közelben terültek el egy Gyenyisz (Dénes) nevű pásztor legelői, és ő húzta meg magát rossz idő esetén a barlangban. 

 Az egyetlen ujjperecből és egy bölcsességfogból álló leletről a mitokondriális DNS elemzése alapján 2010-ben jelentették be a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói Svante Paabo irányításával, hogy az egy eddig ismeretlen emberféléhez tartozik, s a neandervölgyi ember "unokatestvérének" tekinthető. A gyenyiszovai ember és a Homo neanderthalensis körülbelül harmincezer évvel ezelőtt halt ki, de genetikai "lenyomata" nyomon követhető a modern ember genomjában - olvasható a BBC hírei között (http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-19423147) és a ScienceDaily tudományos hírportálon (http://www.sciencedaily.com/releases/2012/08/120830141225.htm). 

 Svante Paabo kutatócsoportja új módszerrel vizsgálta az ősi DNS-t, amelynek köszönhetően kiderült, hogy a nyolcvanezer évvel ezelőtt élt lány barna szemű, barna hajú és bőrű volt. "A gyenyiszovai lány esetében képesek voltunk meghatározni még az anyai és apai ágon örökölt két kromoszómakészlet közötti különbségeket is" - hangsúlyozta Matthias Meyer, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók összehasonlították a lány genomját a neandervölgyi emberével, valamint 11, a világ különböző tájain élő emberével. 

Ennek köszönhetően katalogizálhatták mindazokat a genetikai változásokat, amelyek megkülönböztetik a modern embert legközelebbi rokonaitól, a Homo nemzetség két kihalt csoportjától. A vizsgálatok tanúsága szerint például Pápua Új-Guinea mai lakosai genomjának 3 százaléka a gyenyiszovai embertől származik. A gyenyiszovai ember genetikai variációinak száma rendkívül alacsony volt, ami azt jelenti, hogy bár Ázsia nagy részén megtalálható volt, a populáció létszáma igen kicsi maradt. 

 A tudósok körülbelül százezer olyan változást is regisztráltak a modern ember genomjában, amelyek azóta keletkeztek, hogy a Homo sapiens elvált a gyenyiszovai embertől. Ezek némelyike az agyi funkciókkal és az idegrendszer fejlődésével kapcsolatosak, más változások a bőr, a szemek és a fog morfológiájával függnek össze. "Ez a kutatás segít meghatározni, hogy minek köszönhetően következett be a modern ember hirtelen fejlődése mind számbelileg, mind kulturális komplexitásában, míg az archaikus emberek száma zsugorodott, majd kihaltak" - magyarázta Svante Paabo.