Az európai emberek csak manapság kezdenek azzal szembesülni, hogy mekkora áldozattal is járt a válság, a nulla százalék körüli kamatlábak miatt gyakorlatilag alig tudott valamit hozni a nyugdíjcélú megtakarításuk az utóbbi években, ez pedig azt jelenti, hogy sok millióan nem hagyhatják abba a munkát akkor, amikor szerették volna. Szakértők szerint a válság bebizonyította, hogy tévedés azt gondolni, hogy a nyugdíjalapoknál elhelyezett megtakarításokkal függetleníteni tudjuk magunkat a kormányoktól. A megtakarítók ugyanúgy ki vannak téve a gazdaságpolitikai hatásoknak, hiszen a pénz- és tőkepiacok változásai az egyéni számlákon azonnal látszódnak - írja a Reuters. 

Gazdaságpolitikai szempontból a válságból való kilábalást segíti az alacsony kamatkörnyezet, azonban ennek negatív hatásait azok az emberek látják, akik relatíve közel vannak a nyugdíjhoz. Az utóbbi négy esztendőben olyannyira rossz volt a befektetési környezet, hogy akik most rápillantanak a nyugdíjszámlájukra, azoknak rá kell döbbenniük, hogy tovább kell dolgozniuk az életszínvonaluk fenntartásáért.

Egyes szakértők a nyugdíjrendszerben lévő problémák miatt a kormányokat okolják, hiszen tartózkodnak a fájdalmas reformoktól, inkább úgy próbálnak időt nyerni, hogy alacsonyan tartják a kamatlábakat, és várják, hogy jobb idők jöjjenek. Egyes tanulmányok szerint sok nyugdíj előtt álló ember nem teheti meg, hogy a tervezett időben menjen nyugdíjba, és körülbelül öt évvel meg kell hosszabbítaniuk az aktív időszakukat.

Korábban a nyugdíjalapok kezelői egyszerűen megtehették, hogy magasabb hozamot érjenek el, egyszerűen Európában olyan országok kötvényeit kellett vásárolni, amelyek megfelelő hitelminősítéssel rendelkeztek, de mégis a német kötvények felett 1-2 százalékponttal nagyobb hozamot ígértek. Jelenleg viszont nagyon sok országnak rossz a hitelminősítése, a befektetési szabályok pedig nem teszik lehetővé, hogy a nyugdíjalapok sok ország között válogassanak.

A helyzetet pedig az is súlyosbítja, hogy a kormányok Európa szerte olyan intézkedéseket hoznak, amivel a nyugdíjazási kockázatokat az állam felől az egyénre terhelik át. A súlyosan eladósodott országokban például számos helyen csökkentették például az állami alkalmazottaknak járó nyugdíjakat. A hiányt nem tudják önerőből az emberek kigazdálkodni, a hozamkörnyezet nem teszi ezt lehetővé.

Sok millió embernek csak az a választási lehetősége marad, ha nem akar szegénységben élni, hogy tovább dolgozik, és így próbálja a válság káros hatásait ellensúlyozni. A legrosszabb az egészben, hogy az emberek azért takarékoskodtak korábban nyugdíjalapokban, mert azt hitték, hogy így függetleníteni tudják magukat az államtól, miközben most kiderült, hogy ez valójában nincs így, ugyanis ők is nagyon erősen függnek a kormányzat gazdaságpolitikájától.