Világszerte az idén ünnepli fennállásának 800. évfordulóját a klarissza rend. Ebből az alkalomból péntektől vasárnapig lelki napokat szerveznek az erdélyi Csíksomlyón a ferences kolostorban és a Szent Ágnesről nevezett Csíksomlyó ágacskája klarissza monostorban - közölte a Ferences Sajtóközpont.
A tájékoztatás szerint a program Csíkszeredán péntek este zsolozsmával és szentmisével kezdődik. Szombaton a szentmisét Bőjte Mihály újonnan kinevezett csíksomlyói ferences házfőnök végzi. A jubileumi fogadalomújítás és a napközi imaóra után Urbán Erik, a csíksomlyói kegyhely templomigazgatója tart előadást.
Vasárnap Orbán Szabolcs, az erdélyi ferencesek provinciálisa, ezután pedig a szécsényi rendházból érkező Ferenc Mária klarissza apátnő tart előadást. A jubileumi lelki napokat ünnepi szentmise zárja, amelyet Tamás József püspök celebrál.
A klarisszák - csaknem kétszázharminc év után, a franciaországi Le Rameau de Sion monostor segítségével - 1995-ben telepedtek meg újra Magyarországon, és 2000-ben Erdélyben. A Szent Ferenc lelki társa, Assisi Szent Klára által alapított, úgynevezett szemlélődő rend az egyetlen középkori női közösség, amely folyamatosan működött Magyarországon egészen 1782-ig, amikor II. József - több renddel együtt - el nem rendelte a feloszlatását.
Első kolostorukat 1239-ben Nagyszombatban Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére alapították. A legjelentősebb monostoruk Óbudán működött, de volt házuk a budai Várban és Pesten, a Szerb utcában is.
A rend fontos hivatást töltött be a leánynevelésben és a társadalmi kiegyenlítődésben, mivel náluk együtt nevelkedtek a legelőkelőbb főurak, a köznemesek, valamint az alsóbb rétegek leánygyermekei. A klarisszák külső apostoli tevékenységet nem végeznek. Sokat imádkoznak egyénileg s közösségben, végzik a ház körüli teendőket, és teljes mértékben a hívek adományaiból élnek.
Vasárnap Orbán Szabolcs, az erdélyi ferencesek provinciálisa, ezután pedig a szécsényi rendházból érkező Ferenc Mária klarissza apátnő tart előadást. A jubileumi lelki napokat ünnepi szentmise zárja, amelyet Tamás József püspök celebrál.
A klarisszák - csaknem kétszázharminc év után, a franciaországi Le Rameau de Sion monostor segítségével - 1995-ben telepedtek meg újra Magyarországon, és 2000-ben Erdélyben. A Szent Ferenc lelki társa, Assisi Szent Klára által alapított, úgynevezett szemlélődő rend az egyetlen középkori női közösség, amely folyamatosan működött Magyarországon egészen 1782-ig, amikor II. József - több renddel együtt - el nem rendelte a feloszlatását.
Első kolostorukat 1239-ben Nagyszombatban Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére alapították. A legjelentősebb monostoruk Óbudán működött, de volt házuk a budai Várban és Pesten, a Szerb utcában is.
A rend fontos hivatást töltött be a leánynevelésben és a társadalmi kiegyenlítődésben, mivel náluk együtt nevelkedtek a legelőkelőbb főurak, a köznemesek, valamint az alsóbb rétegek leánygyermekei. A klarisszák külső apostoli tevékenységet nem végeznek. Sokat imádkoznak egyénileg s közösségben, végzik a ház körüli teendőket, és teljes mértékben a hívek adományaiból élnek.
0 Megjegyzések