Óriási érdeklődés övezte csütörtök este az egyetlen magyar nyelvű színházi produkció bemutatóját a 66. Avignoni Fesztiválon. J. M. Coetzee Szégyen című regényének színpadi feldolgozását Mundruczó Kornél rendezésében, Zsótér Sándor főszereplésével vitt színre a Proton Színház társulata.
A telt házas első előadáson elsősorban újságírókból, kritikusokból, rendezőkből és színházi vezetőkből álló szakmai közönség volt jelen. Egy részük visszafogottan, mások hangos bravózással fogadták a kétórás előadást. A Szégyen című produkciót még öt alkalommal láthatja a fesztiválközönség Európa legjelentősebb kortárs színházi találkozóján, amelynek hivatalos programjába több mint tíz év után először kapott meghívást magyar nyelvű előadás. (Legutóbb 2001-ben a Krétakör Színház Nexxt című produkciója képviselte Magyarországot.)
A Nobel-díjas szerzőnek az apartheid utáni, anarchia-közeli állapotba süllyedő Dél-Afrikában játszódó regényéből készült produkció ősbemutatója májusban volt a Bécsi Ünnepi Heteken, majd Brüsszelben, Budapesten (a Trafó Kortárs Művészetek Házában) és a lengyelországi Poznanban volt látható. Az előadás - Mundruczó előző rendezéseihez hasonlóan - nemzetközi koprodukcióban készült, amelynek egyik legfőbb támogatója az Avignoni Fesztivál. Vincent Baudriller igazgató évek óta figyelemmel kíséri a magyar rendező munkáit, most először vállalt azonban koproduceri szerepet az előadás létrehozásában.
"Ez egy kiváltság és egyúttal szerencse, amely révén meg tudjuk őrizni függetlenségünket, és egyúttal megteremti számunkra azt a lehetőséget, hogy megalkuvás nélkül megjeleníthessük saját világképünket" - mondta Mundruczó az MTI-nek Avignonban. Az elmúlt években töb, mint negyven helyre kaptak meghívást a rendező színházi produkciói. "Míg ez nemzetközi értelemben nagyon sokat jelent, Magyarországon a Trafón kívül senki nem támogat minket, és az előadásaink otthon gyakorlatilag nem láthatók, és nem válnak a kortárs kultúra részévé" - tette hozzá. Ennek alapvető oka a rendező szerint az átpolitizált magyar színházi szakma zártsága, amely nem folytat vitát az előadásairól és amelynek "nyitottságot hirdető" képviselői nincsenek jelen Avignonban, nem látnak semmit a nagyon gazdag nemzetközi programból. "Nonszensz, hogy Magyarországot részben az én előadásaim alapján azonosítják külföldön, miközben azok nem épülnek be a kortárs magyar kulturális identitásba" - fejtette ki.
Mundruczó Kornél úgy véli, hogy az előadásai "mélyen illeszkednek a magyar független színházi hagyományba", amelynek legfőbb képviselői a Stúdió K, Jeles András előadásai valamint a Schilling Árpád által vezetett Krétakör Színház. Ez utóbbi egykori tagjai közül ma már többen a Proton Színház társulatához tartoznak.
A Szégyen főszerepét, a tanítványával viszonyt kezdő, majd zaklatással megvádolt és a társadalomból kitaszított 52 éves egyetemi oktatót Zsótér Sándor alakítja, aki 22 év után játszik újra színpadon. Mundruczó választása azért esett rá, mert "kikezdhetetlen, ikonikus tanárfigurának" tartja. Mundruczó életében a rendezőként és tanárként dolgozó Zsótér volt az "első nagy mester", akitől olyan életszemléletet kapott, amely teljesen megváltoztatta a látásmódját. "Sándor színészként itt olyan civil a pályán, aki a makulátlan életét be tudta építeni ebbe az előadásba" - fogalmazott a rendező.
Zsótér - mint az MTI-nek elmondta - eleinte félt újra színpadra lépni, mert úgy érezte, nincsenek "kipróbált színészi eszközei", ezért állandóan kockáztatnia kell. De nem bánta meg, hogy elvállalta a szerepet, Mundruczó elfogulatlanul bánt vele a próbák során, és többször figyelmeztette: felejtse el azt a kamaszfigurát, amelyet régen gyakran alakított. A színészként való visszatérésben az is újdonság és egyben felszabadító Zsótér számára, hogy életében először játszik külföldi nézők előtt, akik egyáltalán nem ismerik őt.
A Szégyen szerepeiben színpadra lép még Tóth Orsi, Monori Lili, Wéber Kata, Derzsi János, Székely B. Miklós, Rába Roland, Bánki Gergely, Katona László és Szemenyei János. Az előadás Magyarországon legközelebb októberben lesz látható, négy alkalommal a budapesti Trafóban.
A 66. Avignoni Fesztivál július 28-ig tartó hivatalos programjában 36 előadást, köztük 25 - többségében európai, emellett dél-afrikai, kolumbiai és libanoni - ősbemutatót láthatnak a színházrajongók a dél-franciaországi kisváros mintegy húsz játszóhelyén, ahová 130 ezer nézőt várnak.
A Nobel-díjas szerzőnek az apartheid utáni, anarchia-közeli állapotba süllyedő Dél-Afrikában játszódó regényéből készült produkció ősbemutatója májusban volt a Bécsi Ünnepi Heteken, majd Brüsszelben, Budapesten (a Trafó Kortárs Művészetek Házában) és a lengyelországi Poznanban volt látható. Az előadás - Mundruczó előző rendezéseihez hasonlóan - nemzetközi koprodukcióban készült, amelynek egyik legfőbb támogatója az Avignoni Fesztivál. Vincent Baudriller igazgató évek óta figyelemmel kíséri a magyar rendező munkáit, most először vállalt azonban koproduceri szerepet az előadás létrehozásában.
"Ez egy kiváltság és egyúttal szerencse, amely révén meg tudjuk őrizni függetlenségünket, és egyúttal megteremti számunkra azt a lehetőséget, hogy megalkuvás nélkül megjeleníthessük saját világképünket" - mondta Mundruczó az MTI-nek Avignonban. Az elmúlt években töb, mint negyven helyre kaptak meghívást a rendező színházi produkciói. "Míg ez nemzetközi értelemben nagyon sokat jelent, Magyarországon a Trafón kívül senki nem támogat minket, és az előadásaink otthon gyakorlatilag nem láthatók, és nem válnak a kortárs kultúra részévé" - tette hozzá. Ennek alapvető oka a rendező szerint az átpolitizált magyar színházi szakma zártsága, amely nem folytat vitát az előadásairól és amelynek "nyitottságot hirdető" képviselői nincsenek jelen Avignonban, nem látnak semmit a nagyon gazdag nemzetközi programból. "Nonszensz, hogy Magyarországot részben az én előadásaim alapján azonosítják külföldön, miközben azok nem épülnek be a kortárs magyar kulturális identitásba" - fejtette ki.
Mundruczó Kornél úgy véli, hogy az előadásai "mélyen illeszkednek a magyar független színházi hagyományba", amelynek legfőbb képviselői a Stúdió K, Jeles András előadásai valamint a Schilling Árpád által vezetett Krétakör Színház. Ez utóbbi egykori tagjai közül ma már többen a Proton Színház társulatához tartoznak.
A Szégyen főszerepét, a tanítványával viszonyt kezdő, majd zaklatással megvádolt és a társadalomból kitaszított 52 éves egyetemi oktatót Zsótér Sándor alakítja, aki 22 év után játszik újra színpadon. Mundruczó választása azért esett rá, mert "kikezdhetetlen, ikonikus tanárfigurának" tartja. Mundruczó életében a rendezőként és tanárként dolgozó Zsótér volt az "első nagy mester", akitől olyan életszemléletet kapott, amely teljesen megváltoztatta a látásmódját. "Sándor színészként itt olyan civil a pályán, aki a makulátlan életét be tudta építeni ebbe az előadásba" - fogalmazott a rendező.
Zsótér - mint az MTI-nek elmondta - eleinte félt újra színpadra lépni, mert úgy érezte, nincsenek "kipróbált színészi eszközei", ezért állandóan kockáztatnia kell. De nem bánta meg, hogy elvállalta a szerepet, Mundruczó elfogulatlanul bánt vele a próbák során, és többször figyelmeztette: felejtse el azt a kamaszfigurát, amelyet régen gyakran alakított. A színészként való visszatérésben az is újdonság és egyben felszabadító Zsótér számára, hogy életében először játszik külföldi nézők előtt, akik egyáltalán nem ismerik őt.
A Szégyen szerepeiben színpadra lép még Tóth Orsi, Monori Lili, Wéber Kata, Derzsi János, Székely B. Miklós, Rába Roland, Bánki Gergely, Katona László és Szemenyei János. Az előadás Magyarországon legközelebb októberben lesz látható, négy alkalommal a budapesti Trafóban.
A 66. Avignoni Fesztivál július 28-ig tartó hivatalos programjában 36 előadást, köztük 25 - többségében európai, emellett dél-afrikai, kolumbiai és libanoni - ősbemutatót láthatnak a színházrajongók a dél-franciaországi kisváros mintegy húsz játszóhelyén, ahová 130 ezer nézőt várnak.
0 Megjegyzések