Élete során Leonardo da Vinci több ezer oldalnyi jegyzetet és rajzot készített az emberi testről, amivel az volt a célja, hogy megvizsgálja a test felépítését és annak működését. 1519-ben bekövetkezett halála pontot tett kutatásai végére, ennél fogva tanulmányai befejezetlenek, művei pedig kiadatlanok maradtak. A fennmaradt írásait tanulmányozó anatómusok úgy gondolják, hogy Leonardo több száz évvel előzte meg korát, s néhány esetben munkássága még mai is nagy segítséget nyújt az emberi test megismeréséhez.
A koponya
Egy 1499-re keltezhető feljegyzésben da Vinci a koponyáról készített pontos, minden részletre kiterjedő sorozatot. Leonardo az arcot félbevágta, ami azért lehetett problémás, mert a művelet során szinte kizárt, hogy a csontok ne deformálódjanak el. A reneszánsz polihisztor annyira precíz volt, hogy a jegyzetben egy helyen a vágáshoz használt késről is közölt illusztrációt.

Peter Abrahams orvosprofesszor szerint – összehasonlítva a rajzot a koponyáról készített digitális vázlattal – a reneszánsz mester munkája "anatómiailag abszolút pontos" lett. Mint fogalmazott: "Leonardo pontos megfigyelő és precíz kísérletező tudós volt. Azt rajzolta meg, amit látott, s megvolt arra a képessége, hogy pontosan azt rajzolja meg."
A törzs
Abrahams a törzsről készített rajzzal kapcsolatban is azt mondja, hogy az Leonardónak a test pontos megfigyelését tükrözi. Például a májat – nagyon helyesen – nem messze az általa megvizsgált nő jobb melle alá helyezi. (A szerv mérete egyébként azt sugallja, hogy az illető valamilyen májbetegségben szenvedett.) Lefelé haladva azonban némi pontatlansággal szembesülünk: a méh ábrázolása nem Leonardo precizitására vall, Abrahams szerint ez inkább az állatokéra, például egy szarvasmarháéra emlékeztet.
Könnyen elképzelhető, hogy mivel a női holttestek beszerzése nehézségekbe ütközött, da Vinci inkább állatokkal kísérletezett – vallják a kutatók.
A gerinc
A gerincoszlopról készült, alább közölt rajzról azt tartják, hogy ez lehet a gerinc első pontos ábrázolása. Abrahams professzor szerint Leonardo tökéletesen ragadta meg és vetette papírra a gerinc finom görbületét és dőlését, ahogyan a csigolyák szépen egymásba kapaszkodnak. Da Vinci már önmagában ezzel a rajzzal kiérdemelte volna méltó helyét az anatómiában, ugyanis ma se lehetne pontosabb kétdimenziós rajzot készíteni a gerincről.
Abrahams – többekkel együtt – úgy látja, hogy Leonardo kifinomult mérnöki képessége a magyarázat a pontos anatómiai megfigyelésekre. "Ez a mechanisztikus, mérnöki megközelítés a sebészet területén csak az utóbbi 50-60 évben vált igazán népszerűvé" – fogalmazott a professzor.
Az embrió
Annak ellenére, hogy da Vinci elkötelezte magát az emberi test minden részletre kiterjedő ábrázolásának ideája mellett, volt néhány olyan, a középkorban gyökerező elmélet, amelytől nem tudott elszakadni. Ilyen volt például az emberi reprodukció, amelyet a mester valamilyen szinten a növényekkel állított párhuzamba. Az embrió alatt például egy virágként szétnyíló méh látható.
Amikor Leonardo meghalt, tanulmányai félbemaradtak, azok rajzaival együtt segédéhez, Francesco Melzihez kerültek, de például a véráramlásról írt úttörő munkája teljesen elveszett. Az anatómusok – köztük Abrahams – szerint Leonardo legalább háromszáz évvel megelőzte a korát, tudományos munkássága pedig néhány tekintetben magasabb értéket képviselt, mint a 19. században egyeduralkodónak számító Gray-féle anatómia.
Forrás: