Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a vasárnapi országos népszavazáson az ország 10 331 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.
A népszavazáson  kizárólag személyesen és – a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

A szavazatszámláló bizottság feladata ellenőrizni a választópolgár személyazonosságát. A választópolgár bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel).

A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjármű-vezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.

Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, valamint tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve igazolás a személyi azonosító jelről.

A személyazonosságot tehát nem lehet érvénytelen igazolvánnyal vagy azzal igazolni, hogy a bizottság egyik tagja ismeri a választót. Ugyanez a helyzet a lakcímkártyával is: ha a választópolgár nem régi típusú személyigazolvánnyal igazolja magát, amelyben ez az adat is megtalálható, akkor hiába tudja róla a bizottság tagja, hogy a választókerületben lakik, el kell utasítani.

A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról a jegyzőkönyvvezető jegyzéket vezet.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.

Új, műanyag urnák is várják a szavazatokat

A népszavazásnál elkezdi lecserélni a Nemzeti Választási Iroda a korábban használatos papírurnákat, amelyek könnyen megrongálódtak, beszakadtak, vasárnap már minden szavazókörben lesz egy nagy és egy kis műanyag urna.

Az urnák szürkék, plombával záródnak, 42×42 centiméter az alapjuk, a kisebb 40 centiméter magas, a nagyobb 85 centiméteres. A nagyobb urnába legalább ezer, a népszavazáson használt borítékot lehet elhelyezni.

Az urnák színe azért szürke – és nem a külképviseleti voksolásnál megszokott átlátszó – mert a magyarországi voksolásnál nem kötelező a szavazólapot borítékba tenni, az átlátszó urnánál pedig – amennyiben a választópolgár nem használja a borítékot – sérülhetne a szavazás titkossága.

Az NVI számításai szerint az urnáknak két ciklus alatt megtérül az áruk. A nagyobb urna nettó 17 500 forintba került, a kisebb 9 ezerbe.

MTI