Az amerikai Demokrata Párton belül lázasan tanácskoznak arról, hogy mi történjék, ha minden kötél szakad és Clintonnét egészségi állapota miatt ejteni kell a novemberi elnökválasztás előtt, írja reggeli köremailjében a legolvasottabb német hírportál, minden névre való hivatkozás nélkül. „Egyesek” a pártban azt javasolják, hogy akkor álljon a helyébe Joe Biden, a jelenlegi amerikai alelnök.

DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN

Németország és Franciaország nagyon azon van, hogy létesítsenek EU-katonaságot. „Ennek az esélye a Brexit után nem rossz: London állandóan blokkolta az ötletet, mert meg akarta akadályozni, hogy a NATO mellett egy önálló katonai egység jöjjön létre”, jelenti a független német portál a brit Reuters hírügynökség nyomán, amely megszerezte az erre vonatkozó német-francia dokumentumot.

A (populista, nacionalista, stb.)  Alternatíva Németországért Rajna-pfalzi tartományi elnökének arcát meg kell operálni, miután két héttel ezelőtt négy „fiatalember” megtámadta. A támadók máig ismeretlenek.

Christian Kern osztrák kancellár élesen bírálta az európai megszorítás politikáját, mivel az sok embernek kárt okozott és aláásta az EU-ba vetett bizalmat. Ezzel, vonja meg a kancellárnak a Frankfurter Allgemeine Zeitung számára írt cikkének mérlegét, Ausztria elfordul Wolfgang Schäuble német külügyminiszter irányvonalától, akivel eddig közös nevezőn voltak.

DIE WELT

A német nyelvű sajtóban nagyon népszerű lett a német Die Weltben ma Jean Asselborn luxembourgi külügyminiszterrel – az EU-ban  rangidős miniszterelnök –  megjelent interjú (részletek: lásd a hazai sajtót), amelynek lényege: Magyarországot sürgősen ki kell zárni az EU-ból. Egyebek között a német Süddeutsche Zeitungtól és a Spiegeltől kezdve a svájci Neue Zürcher Zeitungon és a Basler Zeitungon át az osztrák Die Presséig e lapok saját anyagaik rovására vezető helyen számolnak be az interjúról. Ami az angol nyelvű sajtót hirdeti, a mai Euobserver is vezető helyen ismerteti az EU-ból kidobandó Magyarországról szóló interjút.

THE TIMES

Egy újabb felmérés szerint az amerikaiaknak kevesebb mint a fele ad csak hitelt Clintonnénak a saját egészsége állapotával kapcsolatos kijelentéseinek, jelenti a brit lap.

DIE PRESSE

Az osztrák belügyminisztérium engedélyezte, hogy népszavazási kezdeményezés indulhasson az USA-EU és a Kanada-EU szabadkereskedelmi megállapodások ügyében. A parlamenti jóváhagyáshoz  százezer aláírás szükséges, amelyet 2017. január 23-a és 27-e között gyűjtik össze a kezdeményezők, írja a vezető osztrák lap. A kezdeményező hat osztrák szociáldemokrata polgármester. (A hazai neoliberális „baloldal” inkább egymás kezét harapná le, mint hogy dédelgetői ellen lépjen fel.)

 „Vörös Európát” akar Christian Kern az Európai Unióban, ahol nem a piacoké a prioritás,  hanem a felvilágosodásé. Az osztrák kancellár ezt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban fejtette ki, részletezve a szociáldemokrata modellt az egész unió számára, ahol a jólétet most nem egyenlően osztják meg. (Ugyanerről a Deutsche Wirtschafts Nachrichten értékelését lásd fentebb.)

DER STANDARD

A menekültválságban konfliktus rajzolódik ki Szlovénia és Ausztria között. Ennek oka, hogy Ausztria kilenc menekültet akar visszavinni Szlovéniába. Őket az osztrák rendőrség fogta el. De a szlovének vissza fogják őket vinni Ausztriába, mivel az osztrákok jogszerűtlenül jártak el, közölte a szlovén rendőrség, ugyanis velük kapcsolatban semmiféle bizonyíték nem áll az osztrák rendőrség rendelkezésére és ez a kétoldalú megállapodással ellentétes. Az osztrákok azt állítják, semmi rendkívüli nem történt: az illetőket embercsempészek vitték a határhoz és az osztrák oldalon nem folyamodtak menekültkérelemért. A cikk megemlíti, hogy Kern osztrák kancellár meghívta Merkelt a Bécsben szeptember 24-én tartandó menekültcsúcsra.

HELSINGSBORGS DAGBLAD

„Ketyegő bomba a munkapiacon” címmel a svéd napilap arról ír, hogy a Svédországba középiskolai végzettséggel sem rendelkező „újonnan érkezett” munkanélküliek ketyegő bombát jelentenek, amely a 2018-as választások alkalmával robbanhat. Ylva Johansson munkaügyi miniszter szerint viszont kezelhető a probléma. Igen nagy a különbség a Svédországban született és oda érkezettek között a munkanélküliek terén. Jelenleg 255 000 ember van munka nélkül. Ezek közül a nem Svédországban született, aluliskolázottak aránya 72 százalék.

TAGESSCHAU

„Először a biznisz, azután az erkölcs” címmel ír azon visszhangokról és utózöngékről, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy Barroso volt uniós bizottsági elnök a Goldman Sachshoz zupált be. A cikkhez egy fotó tartozik, amelynek felirata arra hívja fel a figyelmet, hogy Viviane Reding volt uniós igazságügyi biztos, Barroso alelnöke a (100 százalékosan transzatlantista) Bertelsmann Alapítványnál  dolgozik.

EURACTIV

Az Európai Könyvvizsgálók Bírósága (ECA) tegnap bevallotta, hogy az ECA eredetileg ellenezte Románia és Bulgária uniós csatlakozását, de az politikai döntés volt. Az ECA úgy ítélte meg, hogy a két balkáni ország nem áll készen az uniós csatlakozásra. Bukarest és Szófia 2007 januárjában ennek ellenére csatlakozott. Ezt tegnap Fazakas Szabolcs ECA tag leplezte le.

THE WALL STREET JOURNAL

Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a még az országában lévő katonai tanácsadókat, mert jelenlétük kínálkozó célpont a szélsőséges Abu Szajjaf militáns csoportnak. Ez, írja a globális terjesztésű lap, minden bizonnyal tovább „bonyolítja” a két ország közötti kapcsolatokat. Obama a múlt hét végén mondta le találkozóját Dutertével, mivel az utóbbi lekurafizta, amiért beleártotta magát az ország belügyeibe. A lap idézi Gary Ross Pentagon-szóvivőt, aki kijelentette, a két ország közötti kapcsolatok az Ázsia-Csendes-óceániai térségben a legfontosabbak és az elmúlt hét évtizedben a stabilitás sarokkövéül szolgáltak. A Fehér ház sajtótitkára, Josh Earnest azt mondta, nem lepődik meg ezen az újabb kijelentésen „főként azért, mert ennek az egyénnek (!) hajlama van bizonyos színes kommentárok tételére”. Duterte „egyén” szóvivője, Ernesto Abella azt nyilatkozta, hogy ideje lenne, ha az Egyesült Államok vezekelne és jóvátenné azt az igazságtalanságot, amit az ország déli részében fekvő szigeteken követett el az ottani muzulmán (kisebbségi) lakosok ellen, mert ott van a gyökere a muzulmánok folyamatos lázadásának. Ha a németek a holokauszt ügyében bevallották bűnüket és jóvátételt fizettek, Washingtonnak is ugyanezt kellene tennie.

THE NEW YORK TIMES

A vezető amerikai lapban egy török-amerikai egyetemi tanár igyekszik meglehetős kétségbeesetten mentegetni Clintonnét,  az őt egészségi állapota miatt támadókat összeesküvés-elméletezőknek besorolva.

HAARETZ

A lap újabb felháborodott cikkben kommentálja, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök „etnikai tisztogatásnak” nevezte azt a követelést, hogy a megszállt Ciszjordániából  távozzanak az illegális zsidó telepesek. „Igen,  Netanjahu, akkor beszéljünk etnikai tisztogatásról” címmel írt cikkében a lap megemlékezik 1948-ra, amikor Izrael 700 000 palesztint kényszerített ősei földjének elhagyására. Az ezt végrehajtó zsidó állam soha nem adta fel az etnikai tisztogatás álmát, míg gyakorlatában mikroszintű etnikai tisztogatásokat végzett és végez.

THE JERUSALEM POST

Minden bizonnyal neonácik voltak, akik Budapesten a Szabadság-téren az Eleven Emlékművet barbár módon megtámadták, írja a jeruzsálemi lap. Ez annak nyomán történt, hogy a Kuruc.info honlapon – amelyet a Jobbikhoz kötődőnek neveznek – egy Alitea Guzmán álnéven írt cikk már kilátásba helyezte a történteket, amikor azzal fenyegetőzött, hogy szeptember elején a német megszállás áldozatainak emelt emlékművel szembeni protest „Eleven Emlékműnél” letett,  jogilag hulladéknak minősülő anyagokból pár kilónyit zsákokba töltve szemétként lök ki valahol, de természetesen nem a Dunába, már az már amúgy is szennyezett. Az incidenst állítólag jelentették a rendőrségnek, írja a lap. A tér tele van biztonsági kamerákkal, zárul a cikk.