Mind Magyarországnak, mind pedig Norvégiának nagyon fontos az EU egységének fenntartása - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután norvég kollégájával egyeztetett.
Budapest, 2016. július 7. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) hivatalában megbeszélést folytat Börge Brende norvég külügyminiszterrel 2016. július 7-én. MTI Fotó: KKM/Burger Zsolt
A tárcavezető kiemelte: Magyarországnak azért lényeges ez, mert az unió tagjaként politikai-gazdasági érdeke az EU egységének és erejének megmaradása, Norvégiának pedig a szoros együttműködése miatt az unióval.

Kifejtette: mindkét országnak fontos a schengeni övezet fenntartása, Magyarország szempontjából kritikus, hogy Schengen változatlan formában túlélje az EU-t érő kihívásokat. Mindezeket a célokat azonban veszélyezteti néhány brüsszeli intézmény politikája, a bevándorlási politika például rendkívül módon veszélyezteti az EU egységét és a schengeni övezet fennmaradását – vélekedett.

Nem szabad sürgetni a briteket 

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a brit népszavazásról is tárgyaltak. Magyarország kifejezetten ellenzi, hogy az EU nyomást gyakoroljon Nagy-Britanniára abban a kérdésben, hogy mikor jelzi az ország a kilépési szándékát – közölte. Úgy látja, Magyarországnak és az EU-nak – és különösen Közép-Európának – az az érdeke, hogy csak akkor induljanak meg a tárgyalások, amikor világos, hogy az unió mit akar elérni a tárgyalásokon.

Mint mondta, Közép-Európának komoly érdekei fűződnek ehhez az ügyhöz, a térségnek nem mindegy, milyen szabályozás lesz a gazdasági együttműködés és a külföldi munkavállalók esetében.

Kérdésre elmondta: a britek kilépés szándéka gazdasági és politikai szempontból is gyengíti az uniót. Ma Európában két álláspont ütközik, a föderalista és szuverenista: az előbbi szerint  minél gyengébbek a tagállamok, annál erősebb az EU, az utóbbi szerint viszont erős tagállamok kellenek az erős unióhoz  - magyarázta. Közölte: Magyarország az utóbbi álláspontot képviseli, ahogy Nagy-Britannia is, és kedvezőbb lett volna az EU jövője szempontjából, ha ez a pragmatikus hang erős képviselettel rendelkezett volna az unióban.

Gyümölcsöző norvég kapcsolat 

A magyar-norvég kapcsolatokról a tárcavezető közölte: fontos a két ország közötti katonai és gazdasági együttműködés. Az utóbbi tekintetében jelentős előrelépést hozhat, hogy megindulhat a Pick és Gyulai kolbásztermékek és magyar borok exportja Norvégiába.

Szijjártó Péter kitért továbbá az energetikai együttműködésre is, mint mondta, Norvégia az európai energiabiztonság egyik legfontosabb garantálója, valós forrást jelent a diverzifikációhoz. A Mol norvégiai cégének megalapításával megduplázódott a Mol kutatási kapacitása, ami tovább erősíti az energetikai együttműködését – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter. MTI Fotó: Marjai János
Az emberek az elsők 

A külügyminiszter kérdésre azt is közölte: Európa egységét leginkább az veszélyezteti, ha az uniós intézmények olyan politikát folytatnak, amely ellentétes az emberek akaratával. Európa egységét akkor lehet megőrizni, ha az emberek akaratát nem hagyják figyelmen kívül az uniós intézmények, és helyes kikérni a polgárok véleményét – hangsúlyozta. Úgy látja, a magyar kormány a legdemokratikusabb eszközhöz nyúl egy jelentős kérdésben, és furcsa, hogy ma Európában nem természetes, hogy egy ilyen fontos kérdésben az emberek megkapják a döntés lehetőségét.

Indokolatlan az osztrák eljárás 

Szijjártó Péter indokolatlannak tartja Ausztria eljárását a magyar-osztrák határon. A külügyér kifejtette: minden EU-tagállamnak tiszteletben kell tartania a kötelezettségeit. Magyarország ezt teszi, megvédte az EU és a schengeni övezet külső határait, amiért sokáig támadták, Ausztria is bírálta, hogy miért épít kerítést – emlékeztetett.

Kijelentette: határellenőrzésre, határvédelemre a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszon van szükség, nem a magyar-osztrákon, indokolatlan, amit Ausztria tesz. Azt mondta: ha Ausztria valóban meg akarja védeni a schengeni övezetet, segítsen a külső határ védelmében.

A külügyminiszter a magyar intézkedésekről azt mondta, az országnak joga van ehhez, és furcsa, hogy miközben “magyarok tízezrei szenvednek”, mert Ausztria két Schengen-tagállam határellenőrzést tart, “még nekik áll feljebb”.  Szijjártó Péter szerint az lenne a helyes, ha mindenki az uniós előírásoknak megfelelően járna el és megvédené a külső határokat, ahogy Magyarország teszi “nem kis ráfordítással”. Magyarország nagyon hálás lenne, ha ebben kapna segítséget – tette hozzá.
Börge Brende norvég külügyminiszter. MTI Fotó: Marjai János
Mindenki a Brexit vesztese 

Börge Brende norvég külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak olyan nagy kihívásokkal kell szembenéznie, amire korábban még nem nagyon volt példa. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy jó párbeszéd alakult ki Magyarország és Norvégia között – mutatott rá.

A norvég tárcavezető a problémák között említette a Brexitet, a nehéz európai gazdasági helyzetet, a déli szomszédság gondjait és a migrációt. Kitért arra, hogy a hétvégén fontos NATO-csúcs lesz, és a szövetség nagy szerepet játszik Európa védelmében. Ugyancsak megerősítette, hogy országa komoly energiaszállítója Európának, a kontinens gázellátásának 20 százalékát adja.

A norvég külügyminiszter kérdésre közölte: a Brexit gyengíti az EU-t és Nagy-Britanniát is, “mindenki vesztes ebben a helyzetben”. Az országok együttműködésére van szükség, hogy fenntartsák az egységet – vélekedett.

MTI