A Magyar Hírlap július 7-i, csütörtöki számában beszámol arról, hogy szerdán a Balassi Intézet igazgatóinak találkozóján felszólalt Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, aki kijelentette: „Olyan brandeket igyekszünk kialakítani a magyar kultúr- és tudománydiplomáciában, amelyek bemutatják Magyarország gyökereit és nemzeti történelmét, egyben világossá teszik azt is, hogy meg tudunk felelni a modern kor követelményeinek” – tette hozzá. Kitért arra is, hogy javaslatot tett Havasi Balázs zongoraművész és zeneszerző, az Operettszínház, valamint a Budapesti Fesztiválzenekar külföldi produkcióinak támogatására.”
A Fischer Iván vezette Budapesti Fesztiválzenekar külföldi produkcióinak támogatása Magyarország „gyökereinek és nemzeti történelmének” bemutatására? A már amúgy is eddig juttatott milliárdok mellett?

És mindez tegnap, illetve ma egyetlen újságírói tiltakozást nem váltott ki a jobboldalon?

Azoktól sem, akik nyilván halált megvető bátorsággal szakmányban és jogosan gyepálták Fischert, de csak azután, hogy Tarlós István főpolgármester bejelentette, netán egy icipici pénzt elvesz e Magyarországot külföldön és belföldön gyalázó karmestertől (beleértve, de kiemelve Vörös tehén című operáját) amit egyébként lehet, hogy visszaad? (Az e blogon olvasható, 2015. december 6-án Fischer példátlan bőkezű állami pénzelése kitett tiltakozás itt érhető el.)

Most már az ilyen esetek garmadával állunk szemben.

Csak néhány kiragadott példa: május 26-án egy sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az 1956-os Emlékbizottságtól a Sziget Kft. közbeszerzésen kb. 300 millió forintot kapott. Tallai Gábor, az emlékévet lebonyolító közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány programigazgatója arról beszélt, hogy a forradalom 60-ik évfordulója „hatalmas lehetőség arra, hogy a 10 évvel ezelőtti kudarctörténet után valóban egy össztársadalmi, gyönyörű szép megemlékezés jöjjön létre”, ebben pedig sok együttműködő partnerre számítanak.

Az általuk kiválasztott Sziget Kft. partner ki is használta a kapott 300 milliót, hogy hozzájáruljon „a gyönyörű szép megemlékezésre”. (Lásd a kiposztolt fotót.)

Egyetlen nyikkanás a jobboldali sajtóban? Á, dehogy. Egyetlen tiltakozás bármelyik 56-os szervezettől vagy a Pofosztól? Á, dehogy.

Vagy beszéljünk a közszolgálati adókról, amelyek totálisan teljesítik a nekik a belpolitika terén kiadott utasításokat, külpolitika terén viszont csúszó-mászó szolgaként, gátlástalanul veszik át a hazug propagandát úgy, ahogyan azt az MTI balliberálisai megszűrve adják át nekik?

Egy olyan Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője, vagy olyan Hoppál Péter, kultúráért felelős államtitkár, akiknek kulcsszerepük, illetve felelősségük van abban, hogy az Artis Jus milliárdokkal rövidítheti meg a jobboldali és gazdagíthatja ugyanennyivel, trükkök ezreit alkalmazva, a balliberális művészeket?

Anélkül, hogy egyetlen szisszenés lenne olvasható/hallható a jobboldali médiumokban?

Van egy pillanat, amikor az embernek elege lesz ennyi Stockholm-szindrómás gyávaságból és a nemzeti retorika hangszórós hirdetése mögé búvó gyávaságból.