Kovács Ágnes és az általa vezetett székelyhídi Gyermek Jézus Otthon, Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány képviselője és P. Utasi Jenő, a délvidéki tóthfalusi és oromi katolikus egyházközség plébánosa kapta idén a Mindszenty-emlékérmet.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság elnöke a Parlamentben szerdán tartott ünnepségen köszöntőjében azt mondta, az Európát ért migránsáradat olyan veszélytudatot hívott elő, amely a keresztény közösségeket joggal foglalkoztatja, és keresik a cselekvés lehetőségét.
Lezsák Sándor kifejtette: csak keresztény alapelvekben erős nemzet képes olyan cselekvési programot magáénak tudni, amely alkalmas arra, hogy szolgálja a keresztény Magyarország és a keresztény Európa jövőjét.
Az Országgyűlés alelnöke a 2004-ben megalakult Mindszenty Társaságról azt mondta: céljuk a Mindszenty-életművet a keresztény nemzet szolgálatába állítani és hozzájárulni ahhoz, hogy ezáltal erkölcsben és lélekben is erősödjön a nemzet.
Az emlékérmek átadása után az ünnepség résztvevői megkoszorúzták az egykori bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emléktábláját az Országházban.
Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébánossága után 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe, ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban.
Forrás: MTI
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság elnöke a Parlamentben szerdán tartott ünnepségen köszöntőjében azt mondta, az Európát ért migránsáradat olyan veszélytudatot hívott elő, amely a keresztény közösségeket joggal foglalkoztatja, és keresik a cselekvés lehetőségét.
Lezsák Sándor kifejtette: csak keresztény alapelvekben erős nemzet képes olyan cselekvési programot magáénak tudni, amely alkalmas arra, hogy szolgálja a keresztény Magyarország és a keresztény Európa jövőjét.
Az Országgyűlés alelnöke a 2004-ben megalakult Mindszenty Társaságról azt mondta: céljuk a Mindszenty-életművet a keresztény nemzet szolgálatába állítani és hozzájárulni ahhoz, hogy ezáltal erkölcsben és lélekben is erősödjön a nemzet.
Az emlékérmek átadása után az ünnepség résztvevői megkoszorúzták az egykori bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emléktábláját az Országházban.
Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébánossága után 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe, ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések