A lakhatás költségeiről, az energiahatékonysági programokról, az állami földek eladásáról, az illegális bevándorlásról és az elmúlt időszak kulturális fejlesztéseiről volt szó hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Kik kényszerülnek külföldre? Kik maradnak az út szélén? című felszólalásában arról beszélt, hogy lakhatási válság van Magyarországon, a lakhatás költségei irreális terhet jelentenek. Budapesten az albérlet árak 40-50 százalékkal emelkedtek az elmúlt másfél évben; a világhálós oldalak hatalmas árfelhajtó hatását a kormánynak kezelni kell - mondta.
A politikus a megoldást a lakáskínálat növelésében látta állami támogatású otthonteremtési és bérlakásépítési programmal, illetve az új lakások áfájának 5 százalékra való csökkentésével.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a felszólalás címében megfogalmazottakra válaszolva azt mondta, a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb ütemű a környező uniós tagállamokat nézve. Senki sem kényszerült elhagyni az országot - jelentette ki, majd hozzátette: a kormány a külföldön való munkavégzést lehetőségnek tekinti.
LMP: a kormány most jöjjön elő a szabadságharccal!
Szél Bernadett (LMP) azt kifogásolta, hogy a kormány mégsem indítja el uniós programok keretében a lakások energiahatékonysági felújítására kiírt pályázatokat. Vitatta azt, amire a kabinet hivatkozik, hogy Brüsszel nem engedi ezt a programot. Hozzátette: számos uniós tagállamban működik olyan program, amely közvetlenül a családoknak juttatja az uniós energiahatékonysági forrásokat.
Véleménye szerint a kormány döntését az indokolja, hogy ha a családok kapnák a pénzt, akkor nehezebb lenne lenyúlni, illetve kitört az oligarchaháború és minden fillérre szükség van az új banditák feltőkésítésére. Most jöjjenek elő a szabadságharccal! - szólított fel.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiahatékonysági pályázatokat eddig sem uniós pénzből fizették, hanem a szén-dioxid-kvótából. Magyarázatként elmondta, a kormány célja, hogy az energetikai beruházások a lehető legtöbb ember érdekét szolgálják, ez úgy érhető el, hogy az uniós támogatásokból a köztulajdonban lévő intézmények felújítását támogatják.
Beszámolt ugyanakkor arról, hogy a lakossági célú energiahatékonysági felújításokra 100 milliárd forintos keret van, amelyből visszatérítendő, kamatmentes kölcsön kapható.
MSZP: a jövő kiárusítása az állami földek eladása
Harangozó Gábor István (MSZP) elmondta, a vidék elárulásának és a jövő kiárusításának tartják az állami földek eladását. Mint mondta, a kormány ki akarja árusítani az utolsó lehetőséget, amivel be lehetne avatkozni a mezőgazdaság működésébe, abba a káros folyamatba, amivel az uniós támogatáspolitika a kevésbé munkaigényes növények termesztésére ösztönöz.
Azon véleményének is hangot adott, hogy a kormány néhány haver kezébe akarja juttatni a földeket.
Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára azt vetette a szocialisták szemére, hogy kormányzásuk alatt bezáratták az összes feldolgozóipari üzemet. Sajtpapírokon odaadták a földeket a haveroknak, és a haszonbérleteket sem kötötték a foglalkoztatás növeléséhez, mint ahogy azt a mostani kormánytól elvárnák - mondta.
Azt is felvetette, hogy az MSZP folyamatosan keresztbe feküdt annak, hogy a gazdák megkaphassák a földet. Majd a lengyel választási eredményeket, a baloldal parlamenti kiesését ajánlotta a szocialisták figyelmébe, hogy hova vezet a baloldali, populista politika.
KDNP: Kapisztrán János jelenthet példát
Aradszki András (KDNP) arra emlékeztetett, hogy október 23-a nemcsak az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe, hanem a magyarrá vált szent, Kapisztrán Szent Jánosé is, akinek fellépésével a 15. században Magyarország megvédte Európát a törököktől. Európában ma sem menekülthullám, hanem migrációnak álcázott megszállás folyik - hangoztatta, majd Kapisztrán példáját ajánlotta figyelembe.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, az identitásnélküliség nem lehet identitása egy nemzetnek, illetve egy kontinensnek. Európa jövője a keresztény gyökerek újbóli felfedezése lehet - mutatott rá, majd arról beszélt, hogy a migránsok teljesen más értékeket vallanak, mint az európaiak.
Fidesz: megújulnak a kulturális intézmények is a Modern városok program keretében
Hoppál Péter (Fidesz) elmondta, hogy az elmúlt években főleg a fővárosi kulturális intézmények újultak meg, de most a Modern városok program keretében a vidéki városok is lehetőséget kapnak. Kiemelte, a debreceni, a kaposvári, a szolnoki és a székesfehérvári fejlesztéseket.
A választókörzetében, Pécsen tervezett fejlesztésekről is beszélt. Közölte, hogy a Pécs kulturális főváros programban felépült infrastruktúra, illetve a Pannon Filharmonikus Zenekar működtetésére, a jelenlegi források akár megkétszerezésére készül a kormány.
L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, olyan kormánya van Magyarországnak, amely nem akarja szembeállítani a vidéket és a fővárost. A Modern városok program nemcsak a vidék fejlesztését, hanem a magyar kultúrát is szolgálja - hangoztatta.
Elmondta azt is, a kormány múlt héten a Városliget további fejlesztéséről döntött: 2018-19-re fontos kulturális létesítmények jönnek létre. Példaként színház-, múzeumépítést sorolt fel, illetve megemlítette a Magyar Zene Házának építését, az állatkerti rekonstrukciót.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések