A magyar kormány a korábbi, 2011-es jogszabály eltörlésével új közbeszerzési törvényt alkotott, amely november 1-jén lép hatályba. A közbeszerzési eljárás módosításának, vagyis az államigazgatási szervek árubeszerzésre, építési beruházásra és egyéb szolgáltatások megrendelésére vonatkozó szabályainak köszönhetően az új törvény megfelel az uniós jogharmonizációs követelményeknek, ráadásul a szabályozással a hazai kis- és középvállalkozások is kedvezőbb feltételekkel indulhatnak a közbeszerzéseken.
Az Európai Unió 2014 elején olyan új irányelveket fogadott el, amelyek rendezik a közbeszerzés szabályait. Ezek olyan mértékű és horderejű változásokat hoztak, hogy a jogalkotó célszerűbbnek tartotta a korábbi törvény módosítása helyett új törvényt alkotni. Számos olyan, új jogintézmény került bele, amelyek hatása az európai közbeszerzési eljáráson túl a nemzetiekben is érezhető lesz.

Kevesebb titok

A kódexben több fontos új rendelkezés is megjelenik. Az ajánlattevőknek fontos lehet például, hogy megváltoznak az üzleti titokra vonatkozó szabályok. Korábban tipikus gyakorlat volt, hogy az ajánlattevő, üzleti titoknak minősítve ajánlatát, megpróbálta elzárni versenytársait, hogy a dokumentumba betekinthessenek az összegezést követően. Ez most megváltozik: részletesen indokolni kell, ha bármilyen információ üzleti titoknak minősül az ajánlatban.

Kisebb adminisztráció

Csökkentek az adminisztrációs terhek is. Az ajánlattevőknek nem kell például az alkalmasságukat dokumentumokkal igazolniuk, elég nyilatkozniuk felőle, és ezt már csak a legkedvezőbb ajánlatot adótól kéri be az ajánlatkérő. A jogalkotó igyekezett elősegíteni azt is, hogy gyors lefolyásúak legyenek az eljárások, de a jogalkotói szándék önmagában kevés, ha az ajánlatkérők és ajánlattevők nem tesznek meg mindent, hogy az eljárások gyorsan lebonyolódhassanak - hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat

Alapelvi szintű változás az uniós jogban, hogy a legalacsonyabb ár helyett a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot célszerű elfogadnia az ajánlatkérőnek. Az új törvény könnyít a műszaki és szakmai alkalmassági követelményeken is, ami egyszerűsítheti a kis- és középvállalkozások indulását a közbeszerzési eljárásokon és kiegyenlítheti az esélyeket. A közbeszerzések 75-80 százalékát egyébként már ma is a kis- és középvállalkozások nyerik el, ezzel az eljárási érték 35-40 százalékát fedik le.

Műszaki egyenértékűség 

A kódexbe több, az ellen irányuló rendelkezés is bekerült, hogy az ajánlatkérő olyan feltételekkel írjon ki közbeszerzést, amelyeknek csak egy bizonyos ajánlattevő tud megfelelni. Ilyen például a műszaki egyenértékűség elve, tehát, ha például kamionbeszerzésére írnak ki közbeszerzést, de valamely pályázni szándékozó csak busz beszerzéséről tud referenciát hozni, azt műszakilag egyenértékűnek lehet elfogadni. (Optimizmusra adhat egyébként okot, hogy kevesebb az egy ajánlattevős eljárás, ami azt tanúsítja, javul a közbeszerzések átláthatósága, a transzparencia.)

Elektronikus rendszerek

Az új jogszabály egy nagyon fontos újítást is bevezet: az elektronikus közbeszerzési eljárás rendszerének alkalmazását, amelytől a törvényalkotó és az uniós jogalkotók is azt várják, könnyebben elérhetőbb, áttekinthetőbb lesz a közbeszerzések rendszere, ami elősegítheti a kis- és középvállalkozások részvételét az egyes külföldi, uniós piacokon is.

Forrás: M1/Profit 7