Januártól a lejáró személyik helyett olyan új kártyát adnak ki, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és az útlevelet. Alapból ötezer forint, de széles a kedvezményezettek köre. PIN kód kell hozzá, ha elvész, letiltható, és az intézmények csak azokat az adatokat láthatják, amelyek rájuk tartoznak.
Januártól a lejáró személyi igazolványok helyett olyan új okmányt, kártyát adnak ki, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és az útlevelet. Ez lesz az elektronikus személyi igazolvány, az e-személyi, amely ujjlenyomatot is tartalmazhat, de ez nem lesz kötelező – hangzott el a Kossuth Rádió G7 című műsorában. A kártya fogadtatása meglehetősen vegyes: miközben az egyszerűsítést mindenki üdvözli, sokan bizalmatlanok, tartanak attól, hogy ha a plasztik elvész, a tulajdonos minden adata, komplett személyazonossága illetéktelen kezekbe kerülhet, mások a személytelenséggel nem tudnak mit kezdeni, megint mások meg szinte semmit vagy csak nagyon keveset tudnak az új igazolványról – derült ki az összeállításból.

Ki mikor kapja meg?

Az új okmány neve személyazonosító igazolvány lesz, és majdnem úgy fog kinézni, mint a mostani kártyaalapú dokumentum, csak kap egy csipet, amelyben olyan azonosítók (adó-, taj-szám) szerepelnek, amelyeket most még külön kártyák, igazolványok tartalmaznak. Az új okmányt januártól felmenő rendszerben vezetik be, azaz 2016 januárjától már csak ilyen igazolvány lesz kiadható.

Mennyibe kerül?

Fő szabályként ötezer forint illetéket kell fizetni érte, de nagyon széles lesz a kedvezményezettek köre. Akinek például 2016. január 1-je után jár le a személyije, és az új igazolványt a korábbi lejárta előtt 60 napon belül igényli, annak csak 1500 forintba kerül majd, csakúgy, mint annak, aki még nem rendelkezett ilyen okmánnyal, a 12 éven aluli állampolgárok pedig minden esetben illetékmentesen juthatnak hozzá.

Csecsemőknek is lehet?

Személyazonosító igazolvány 0 éves kortól van, mindenki rendelkezik ilyennel, aki Magyarországon él – hívta fel a figyelmet a műsorban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) hatósági elnökhelyettese. Szalay László elmondta azt is: a magyar jogban 3-féle személyi azonosító igazolvány létezik: a személyazonosító igazolvány, az útlevél és a 18 éven felüliek esetében a kártya formátumú vezetői engedély, ezek közül kell legalább eggyel rendelkeznie valakinek. Nagyon sok csecsemőnek van is már útlevele vagy személyazonosító igazolványa – tette hozzá.

Tudják-e majd kezelni az intézmények?

A szakember hangsúlyozta: nem kell attól tartani, hogy az egyes intézmények január 1-je után nem fogják tudni kiolvasni az adatokat az új okmányból, azt ugyanis a piacon hozzáférhető olcsó eszközökkel megszólíthatóvá teszik, anélkül, hogy a biztonság csorbulna. Ezeket az eszközöket természetesen az intézményeknek be kell szerezniük, de ez csak néhány ezer, esetleg tízezer forintos tétel.

Ki látja az adataimat?

Az intézmények csak csak azokat az adatokat láthatják, amelyek rájuk tartoznak. Például az orvosi rendelőben nem látják majd az adóazonosítót, mert a csipnek ehhez a fiókjához nem lesz jogosultsága az egészségügyi személyzetnek. A választható ujjnyomat pedig csak a chipben létezik majd, semmilyen háttérnyilvántartásban nem lesz nyoma, így ha a tulajdonos nem akarja megosztani senkivel, senki nem is fogja megismerni, mert nincs adatpárja, ugyanakkor az okmánycsere folyamatát a rögzített ujjnyomat egyszerűbbé teheti – hívta fel a figyelmet Szalay László.

Mi van, ha elvész?

A szakember kiemelte: alaptalanok azok a félelmek, hogy ha a kártya elvész, adatainkhoz más is hozzáférhet, a bankokhoz hasonlóan a közigazgatás is fel lesz készülve az azonnali letiltásra, arról nem beszélve, hogy az új személyin lévő csip is csak PIN kóddal lesz megszólítható.

A KEKKH elsősorban közhiteles hatósági nyilvántartásokat vezet (személyi adat, lakcím, bűnügyi nyilvántartás, vezetői engedély, útlevél, stb). Nagyon szigorú feltételek mellett – természetesen pénzért – a piaci szereplők is igényelhetnek a KEKKH-tól adatot, de gyakori például az is, hogy az érettségi találkozók megszervezésekor kérik a hivatal segítségét megtalálni az egykori diáktársakat. Az uniós pénzből épült, a kártyák számát csökkenteni hivatott NEK kialakítását a hivatal kezdeményezte. Az EU több tagállamában is létezik hasonló célú rendszer.

És mi lesz a jogsival?

A jogosítvány továbbra is önálló okmány marad, az ugyanis egy uniós jogharmonizált okmány, a tagországokban csak ezzel igazolható a vezetői jogosultság, nem váltható ki mással.

Az e-személyi nem NEK-kártya

A január 1-jétől bevezetendő új e-személyi azonosító igazolvány ugyan nem NEK-kártya, de tud NEK-kártya-befogadóként viselkedni, azaz elsődleges kártyaként több másodlagos kártya rátelepülhet – hangsúlyozta Szalay László. Az uniós támogatással kiépülő Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) célja, hogy minden kártyakibocsátó egységesen szabályozott és ellenőrzött rendszerben dolgozzék, a szolgáltatások köre pedig úgy bővülhessen, hogy ne kelljen új plasztikot kiváltani minden alkalommal.

A NEK egy olyan egységes arculatot, egységes technológiai platformot határoz meg, amelynek keretében egy kártyával több funkció is igénybe vehető, a rendszer pedig átjárható lesz – magyarázta a Kossuth Rádió G7 című műsorában Varga József projektvezető. Az első fecske a diákigazolvány volt, de hamarosan csatlakozik majd az országos és helyi közlekedés is. Kialakításra vár a városkártya-koncepció, és különböző oktatási intézmények, kulturális, gazdasági társaságok is csatlakozhatnak majd elfogadóként, azaz egy kártyával többféle szolgáltatási is igénybe vehető lesz, de ez a plasztik személyi azonosításra nem lesz alkalmas.

Forrás: Kossuth Rádió/G7