A görög kormány felelősségét emelte ki a migránskrízisben a bajor kormánypárt néppárti európai parlamenti képviselő a 180 percben.
Egy ilyen hatalmas menekültkrízisben nincs egy biztos megoldás, egy szabadalom, amelyet mindenhol alkalmazni lehetne – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Monika Hohlmeier. A válság okai a szíriai háborúkban és a heves észak-afrikai összecsapásokban keresendők, de Irakban is újra és újra kiújulnak a konfliktusok, egy sor egymással összefüggő kérdéssel van tehát dolgunk, az alkalmazni kívánt megoldásokat ráadásul a 28 tagállamnak együtt kell megtalálnia – hangsúlyozta a bajor kormánypárt néppárti európai parlamenti képviselője.

Tisztázni Athén szerepét

Egyrészt felelősséget kell vállalni a már itt lévő migránsok felvételében, másrészt Líbia, de mindenekelőtt Törökország szerepét egyértelműen meghatározva segíteni kell a migránsokat ott tartani, a bevándorlók nagy része ugyanis ezeken az országon keresztül jön – sorolta a feladatokat a politikus. Feltétlenül tisztázni kell Görögország szerepét is, amely most egyáltalán nem veszi ki a részét a külső határok védelméből, ráadásul – talán nemzeti büszkeségből – eddig külső segítséget sem igen kért – jelentette ki Monika Hohlmeier.

Együtt az okok ellen

A külső határok védelme természetesen nem jelenti, hogy hagyhatjuk az embereket a Földközi-tengerbe fulladni, azokkal az országokkal, ahonnan jönnek, közösen kell harcolni az okok ellen, a menekülttáborokban fel kell számolni az éhezést, a fejlesztési segélyeket össze kell hangolni, azokkal az országokkal pedig, amelyek visszahívnák a migránsokat, és ezért tenni is akarnak, együtt kell működni – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Németország sem bírja

A határvédelemnek a regisztrálási kötelezettségről is szólnia kell, erről Görögországban teljesen elfelejtkeznek, de Olaszországban, ahol jobb a helyzet, is erősen terhelt a rendszer. Németországnak, amely kedvelt célpontja a migránsoknak, az a meggyőződése, hogy közös, nem pedig egyéni válaszok kellenek, főleg, amióta fair módon megnyitotta határait, hogy Ausztriának és Magyarországnak segítsen, ezek országok ugyanis egyedül nyilvánvalóan nem bírtak az áradattal. Ma naponta tízezer ember érkezik Németországba, ha ez nem így lenne, hatalmas gond támadna a környező országokban, tartósan ennyi embert azonban nem tudunk befogadni – hangsúlyozta Monika Hohlmeier.

A kvóta önmagában kevés

A magyar megoldásról a politikus azt mondta, Magyarország nagyon sokat tett azért, hogy – Görögország helyett – regisztrálja a hozzá érkezőket, ezt a fáradozást pedig mindenképp el kell ismerni. Németország ugyanakkor továbbra is a kvótarendszer híve, azt vallja, ezeket az embereket szét kell osztani a kontinens országai közt, sem Magyarország, sem Szlovénia, sem Horvátország nincs ugyanis olyan helyzetben, hogy megoldja a problémát. A kvóta ugyanakkor nem ad választ arra, mit kezdjünk a határokra érkező gazdasági migránsokkal, akiknek semmilyen esélyük menekültstátuszt kapni, őket mihamarabb haza kell küldeni – jelentette ki.

Hotspot, védelmi zóna, szigorúság

Sokkal szigorúbban és következetesebben kell ellenőrizni azt is, ki honnan jött valójában, hiszen tudni például, hogy a szír útlevéllel érkezők harmada hamis papírral érkezik. A migránsok azonosítására és szétosztására szolgáló hotspotokat pedig azokban az országokban, például Szerbiában kellene létrehozni, ahonnan belépnek az EU területére, és a menekültstátuszra jogosulatlanokat már innen hazaküldeni. Nem rossz a német belügyminiszter azon javaslata sem, amely szerint védelmi zónákat kellene kialakítani, és onnan elhozni a potenciális menekülteket. A lényeg – zárta szavait a bajor kormánypárt néppárti európai parlamenti képviselője -, hogy a 28 tagállamnak most nem veszekednie kell, mert ezekhez a lépésekhez egység kell

Forrás: Kossuth Rádió/180 perc