A matematikai és más természettudományos ismeretek növelése kulcskérdés az oktatásban - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára szerdán Székesfehérváron.
Czunyiné Bertalan Judit úgy fogalmazott: a logikai matematikai gondolkodás és a természettudományos kompetenciák erősítését stratégiai kérdésnek kell tekinteni ahhoz, hogy el tudjuk érni azokat a célokat, amelyek az oktatás minőségi-tartalmi megújítását szolgálják. 

Azt mondta: a magyar oktatási rendszer büszke lehet a múltjára, azonban a mai felmérésekből és mutatókból az olvasható ki, hogy a természettudományos kompetenciák, különösen a matematika terén nem teljesítenek jól a magyar diákok. Hangsúlyozta: a műszaki tudományok fejlődése, a körülöttünk levő informatikai világ felgyorsulása megkívánja ezen ismeretek alaposságát, jó elsajátíthatóságát és helyes használatát.

Az államtitkár kitért az OECD-felméréseknek a társadalmi hátrányokból adódó különbségek kiegyenlítésére és a nagy arányú lemorzsolódásra, korai iskolaelhagyásra vonatkozó negatív megállapításaira is. Azt mondta, vannak olyan iskoláink, amelyek most is kifejezetten jól teljesítenek e területeken, de országosan olyan koncepciókra van szükség, amelyek minden iskolára vetítve megkezdik a problémák kezelését. Hangsúlyozta: nem a pedagógusok hibájából nem tudja az iskola ezeket a funkciókat maradéktalanul betölteni.

Szólt a kilenc évfolyamos iskolaszerkezeti modellváltásról is, melyről kiemelte, még nincs konkrét döntés, annak bevezetése csak a pedagógusokkal, a szülőkkel, a szakmai szervezetekkel folytatott, és az összegyűjtött információkra, vizsgálatokra alapozó szakmai párbeszéd után történhet meg. 

Nyitott és szakmai beszélgetésre van szükség, ezeket összefoglalva lehet megalapozott döntést hozni arról, hogy a kilenc évfolyamos iskola jó válasz lehet-e a lemorzsolódásra, a hátránykompenzációra, az esélyteremtésre - fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: Magyarországon a legutolsó iskolaszerkezeti változás közel 70 évvel ezelőtt volt.

Beszélt arról is, hogy a hosszú szünidő miatt, főként a hátrányos helyzetű térségekben szükségessé válhat, hogy olyan programokat kínáljanak, amelyek a szünidei felejtést meggátolják és segítik a felzárkózást. Hasznosnak nevezte azokat a tematikus táborokat, amelyek az önálló életvitelhez vezető úton segítik a fiatalokat. Példaként említette az elsősegély- vagy KRESZ-ismeretek oktatását, a drogprevenciót, a nyelvi táborokat.

Czunyiné Bertalan Judit elmondta, az iskolarendszer az intézményi keretekből, a tartalomból, a módszertanból és negyedik dimenziójaként a családból, a szülő-gyermek alkotta közösségből épül fel, a versenyképes ismeret pedig nem feltétlenül sok ismeretet jelent, hanem a módszertanilag jól eljuttatott, megfelelő mennyiségű információt. 

Az államtitkár a Fejér megyei szakmai tanévnyitó konferencián azt mondta: kiszámítható és jól tervezhető tanévkezdés előtt állunk. Leszögezte, most az előzőeknél sokkal inkább az iskolákban tárgyiasuló forrásfelhasználási uniós ciklus következik majd.

Kiemelte, novemberben zárul az a program, melyben olyan digitális tudásbázis hoznak létre, ami szülőnek, gyermeknek, tanárnak egyaránt segíti az órai foglalkoztatást és az otthoni tanulást. A módszertani fejlesztésben kísérleti jelleggel Hajdú-Bihar, Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék hátrányos helyzetű térségeiben indulnak újításokkal. 

Emellett az iskolarendszer fejlesztésre, az óvodások korai fejlesztésével összefüggő szakmai programokra, a mindennapos mozgást segítő infrastruktúra fejlesztésére, vagy a művészetoktatás támogatására már ősszel megjelennek a pályázati kiírások.

Forrás: MTI