Rekordokat döntő forróság, aztán hirtelen kialakuló, nagy kárt okozó viharok - ez a nyár megmutatta, milyen a klímaváltozás Magyarországon. Aki tehát azt gondolja, hogy ez a jövő problémája, téved. Még az optimista becslések szerint is 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel kell számolni a század végére.
Szépszó Gabriella, az OMSZ éghajlatkutatója az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, a hőmérséklet-emelkedésnek van egy olyan mértéke, amit semmiképpen sem tudunk elkerülni, mert már a légkörben vannak a huzamos tartózkodási idejű üvegházhatású gázok, és hatásukat még több tíz, száz éven keresztül kifejtik.

Az Egyesült Államok az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, éppen ezért nagy jelentőségű Barack Obama bejelentése, miszerint 15 év alatt - a 2005-ös szinthez képest – 32 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást. A Tiszta energia programot ismertetve hangsúlyozta, ha a környezetszennyezés jelenlegi szintjét nem sikerül csökkenteni, akkor a klímaváltozás visszafordíthatatlanná válik.

A műsorban utánajártak, mit jelent a Kárpát-medencében élőknek a bolygó romló állapota. Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője kifejtette, a terület klímaérzékenysége nagyobb, körülbelül másfélszerese a globális átlagnak.

Az adatok arról árulkodnak, hogy 2015 első hat hónapja volt a legmelegebb a mérések kezdete óta. És hogy mit tapasztalunk ebből? „A múlt század eleje óta 1,2 fokos melegedést tapasztaltunk éves szinten a hőmérsékleti sorokban, ez megnyilvánul a hosszabb és intenzívebb hőhullámokban is” – magyarázta el a műsorban Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlat-szakértője.

Harmadfokú, azaz a legnagyobb hőségriasztásról beszélünk, hogyha legalább három napig 27 fokos a napi középhőmérséklet. Ezeknek a napoknak a száma akár az egy hónapot is elérheti a század végére.

A globális felmelegedés hatását például a hőhullámokat követő hidegfronttal érkező heves zivatarok miatt is a bőrünkön érezzük. Lakatos Mónika szavai szerint a globális felmelegedés egyik következménye a vízkörforgalom felgyorsulása, vagyis nagyobb a párolgás, ami összességében több csapadékkal jár: egyes régiókban heves, özönvízszerű esőzésekhez vezet, míg máshol aszályokat okoz.

Hatalmas zivatar zárta le az idei év egyik hosszú, nyolcnapos hőhullámát is. Tóth Tamás, az OMSZ meteorológusa a július 25-i zivatarok radarképeit magyarázva kifejtette, Budapesten, a belváros egyes részein meg a város déli részein adódott komoly csapadékintenzitás, míg az érintett területtől 10-15 kilométerre, de még Budapesten belül szinte semmit sem tapasztaltak belőle, minthogy egy ilyen zivatar magja általában néhány négyzetkilométeres területet érint.

Tehát arra kell számítani, hogy a jövőben sokkal szélsőségesebb lesz az időjárás Magyarországon. A szakértők azonban azt mondják: erre fel lehet készülni, mert vannak példák, amelyeket követhetünk, hiszen a Kárpát-medence időjárási körülményei nem ismeretlenek a Föld más vidékein.