Először legendaként kezelte a rendőrség, hogy a történteknek volt hajléktalanként élő szemtanúja, aztán később maga ismerte be, hogy az ügyben tanúvédelmi programba vettek egy 64 éves férfit. Erőltetik azt a verziót, hogy a tettes a bankautomatára utazott, miközben a pénzt otthagyta. A rendőrség terel és nagy erőkkel sem jut egyről a kettőre. Átnéztük, mi is történt az elmúlt tizenegy napban a Lehel úti bankrobbantás ügyében.

Január 23-ig – rendőrségi információink szerint – 3700 lakásba csöngettek be a nyomozók, illetve 2300 embert faggattak ki, hogy a csaknem két héttel ezelőtti, Lehel úti bankrobbantást végrehajtó személyre és járművére ráleljenek. Egyelőre sem a tettes, sem a jármű – egy motor – nincs meg. A rendőrök is úgy vélik, további sziszifuszi munka vár rájuk.

A bomba házilag gyártott? Távirányítós? Időzítős?

Az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Irodája robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés és közveszély okozása miatt indított eljárást ismeretlen elkövető ellen. A helyszíni szemle másfél napon át tartott: a helyszínelők több mint száz, a tettes azonosítása és a bizonyítási eljárás sikere szempontjából releváns anyagmaradványt rögzítettek, és küldtek tovább a szakértőknek. A rendőrség azt közölte, hogy a robbanást ismeretlen szerkezetű és típusú robbanóanyag okozta.

A Népszabadság rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta, „nem klasszikus értelemben vett távirányítású" pokolgép lépett működésbe. A Blikk arról számolt be, hogy házilag készített, időzítővel ellátott pokolgép robbant, más információk alapján gyújtózsinórral hozták működésbe a szerkezetet. A rendőrség nyomozati érdekekre hivatkozva nem hozta nyilvánosságra sem a robbanószer anyagát, sem azt, hogy a tettes miképpen élesítette a bombát. A robbantás végrehajtásáról az Index azt írta, nem a bankfiók előtt történt a detonáció, hanem a tettes egy kalapáccsal beverte az épület üvegét, és úgy dobta be a pokolgépet.

Nehéz lesz a motor azonosítása

A nyomozók szerint a motoros egy tarka, "cross enduro jellegű", rendszám nélküli, 150-170 cm³-es, robogónál nagyobb méretű motorkerékpárral hajtott el a helyszínről. Ezzel kapcsolatban szakújságírók arra hívták fel a figyelmet, hogy vagy cross vagy enduró a motor, illetve a képek alapján nem lehetett megállapítani, hogy egy Hondáról vagy egy Kawasakiról van-e szó. „Megjegyezzük, a szakemberek jelenleg a motor típusára vonatkozóan sem foglalnak el egységes álláspontot" – közölte a rendőrség a hvg.hu-nak adott tájékoztatásában.

A jármű azonosítását nehezíthetik a nem túl jó minőségű fényképfelvételek is, és az, hogy a motor idomai leszerelhetőek, azaz könnyen megváltoztathatóak, így nehezen lesz azonosítható a tettes járműve. A motorral kapcsolatos kérdésünkre, miszerint igaz-e, hogy speciális eszközök, például kamera volt felszerelve arra, a rendőrség azt közölte: a járműről készült felvételek elemzése folyik, jelenleg nem ismert olyan szakértői vélemény, amely kifejezetten speciális eszközre utalna a motoron. Újabb kérdésünk alapján azt közölték, hogy a sisakon sem volt ilyen eszköz.

Nagy nyomozócsoport, hatalmas nyomravezetői díj

A fekete motorosdzsekit viselő, bukósisakos, sötét kezes-lábast viselő, 180-185 centiméter magas robbantó megtalálására 135 fős nyomozócsoportot állított fel a rendőrség, és tízmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki. (A pénz annak jár, aki az elkövető személyével kapcsolatban olyan pontos adatokkal rendelkezik, amelyek segítségével az azonosítható, bűnösségére a gyanú megalapozottá válik.) A lakossági bejelentésekre külön telefonszámot (06/80-620-107) hoztak létre, erre egy hét alatt mintegy kilencven bejelentés érkezett.

Egy volt rendőr szerkesztőségünknek azt hangsúlyozta, hogy nagyon magasnak tartja a tízmillió forintos nyomravezetői díjat. „Életellenes ügyeknél (emberölési kísérlet, gyilkosság) sem tűznek ki ekkora összeget. A tízmillió túlzottan sok bejelentést hoz majd, de lehet, megvan az oka annak, miért pont ennyit kaphat a nyomravezető, csak azt nem árulják el." Azt egyébként, hogy nem személy ellen irányult a támadás, erősítette az az Origón megjelent értesülés, mely szerint egy pék a rendőrök beszélgetéséből azt hallotta, hogy a robbanás előtt egy férfi jelent meg a bankfiókoknál, és az árkádok alatt fekvő hajléktalanokat felszólította, hogy menjenek onnan. A rendőrség ezt később határozottan cáfolta.

A robbantás rejtélyes motívuma

A rendőrség azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a támadás célja az ATM kirablása volt. Ezt szerintük igazolhatja az is, hogy a bűncselekmény nem emberi élet kioltására vagy személyi sérülés okozására irányult. Hat verziót vizsgál a rendőrség a január 13-án történt Lehel úti bankrobbantással kapcsolatban – közölte a hvg.hu megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata – ezek egyike a pénzszerzés. Banki forrásokból egyébként a Népszabadság úgy értesült, hogy az ATM páncélozott pénzkazettáját szétvetette a robbanás, de abból pénz nem hiányzik.

Egy volt rablási nyomozó a hvg.hu-nak életszerűtlennek mondta, hogy a robbantó az ATM-ben lévő készpénzt akarta volna megszerezni. Hangsúlyozta, a tettesnek számolnia kellett azzal, hogy egy ilyen erejű detonációnál a pénz megsemmisül vagy kékre színezi a bankautomatában elhelyezett festékpatron. Azt egyelőre a rendőrök is csak találgatták, hogy miért nem ment vissza a felrobbantott bankautomatához a tettes. Elképzelhető, hogy megsérült vagy megrémült a pusztítás láttán. Az is lehetséges, hogy a közeledő rendőrautók szirénája miatt döntött így. A lap szerint kevesebb mint másfél perccel a robbanás után érkezett az első járőrkocsi a helyszínre. Ezzel kapcsolatban volt rendőrök azt mondták, hogy túl nyugodt, határozott a tettes fellépése, így nem valószínű, hogy az elkövető megijedt volna.

Az MTI január 13-án megszólaltatott egy biztonsági szakértőt, aki szerint a robbantás helyszínének kiválasztása üzenetértékű lehet. Jasenszky Nándor szerint a helyszín kiválasztását egyfelől motiválhatta, hogy a környéken számos bankfiók van, ugyanakkor a bűncselekmény irányulhatott céltudatosan az adott bankfiókra is. Miután a történteket követően a devizahitelesek különböző csoportjai hatalmas örömködésbe kezdtek és hősnek titulálták a robbantót, felmerült a lehetőség, hogy a bankok elleni hangulat hatására bátorodott fel a tettes. Egy volt rendőrkapitány úgy vélekedett a hvg.hu-nak, hogy szerinte sokkal erősebb szál lehet a választások előtti politikai hangulatkeltés. Éppen ezért nem tartotta kizártnak, hogy lesz még újabb robbantás.

Megkerestük a devizahitelesek érdekeiért több megmozdulást szervező Kásler Árpádot is azzal kapcsolatban, hogy érdeklődtek-e nála rendőrök az egy héttel ezelőtti Lehel úton végrehajtott bankrobbantás ügyében. Kásler azt mondta, hogy nem kérdezték meg, persze, ez nem jelenti azt, hogy operatív eszközökkel nem figyelik a férfit vagy más társaság, például a Koppány Csoport tevékenységét. Ugyanakkor egy volt rendőr szerint, hogy nem keresik Kásler Árpádot, egyelőre azt is jelentheti, hogy a kommunikációban a pénzszerzési vonalat erősítik.

Két szemtanú vagy egy?

A rendőrség nem csak a robbantás indítékában próbált meg terelni, hanem a szemtanúval kapcsolatban is. A testület részéről először azt mondták a sajtónak, hogy hajléktalanként élő szemtanú – amelyről érdeklődtek – a robbantást nem nézte végig. A Blikk ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy két olyan alak is felbukkan a Lehel úti bankrobbantóról készült kamerafelvételeken, akik láthatták a motorost. Az első alak egy hajléktalan férfi, aki éppen a kukákhoz indul, amikor a motoros megérkezik. Mire a robbantó odamegy a bankfiókhoz, a férfi továbbhalad. A másik egy kerékpáros, aki akkor bukkan fel, amikor a motoros ismét a motorjához megy, hogy távozzon. A hátizsákos bicajos ugyanott állt, a kukáknál, ahol korábban a hajléktalan férfi. Látszólag csak tolja, vagy támasztja a kerékpárt, ami a Blikk szerint talán egy elektromos bicikli, és kicsit olyan, mintha az alak visszanézne a motorosra.

Az ORFK részéről aztán a hvg.hu-val azt közölték, hogy a CIB Bank kamerája által rögzített felvételeken a bankrobbantó mögött látható alakot beazonosították, mégpedig pontosan 2014. január 13-án 6 óra 50 perckor. „Tanúvallomásáról a rendőrség nem hoz nyilvánosságra semmilyen részletet" – tették hozzá. A rendőrség lapjában, a Zsaru magazinban pedig arról számoltak be, hogy a 64 éves budapesti férfi bekerült a tanúvédelmi programba, és védelméről 24 órában gondoskodnak.

Loholnak az információ után?

Egy hét alatt kilencven bejelentést kaptak a robbantással kapcsolatban a rendőrségi zöld számra (06-80-620-107). Egy ilyen, az elkövetővel kapcsolatos bejelentés ellenőrzésére rendelték el az ürömi akciót január 19-én, amit az sem akadályozott, hogy vasárnap kellett mozgósítani nagyobb létszámú rendőri erőt. Tekintve, hogy pár nappal korábban 506 rendőr végzett összehangolt, széleskörű adatgyűjtést, és a 135 főből álló nyomozócsoport folyamatosan végzi az ügy felderítését, ezen nincs is mit csodálkozni. „Ilyen nagy létszámú csoportot akkor vetnek rá egy ügyre, ha nincs sok konkrétum, és minél gyorsabban össze kellene gyűjteni azokat" – tette hozzá egy volt rendőr.

Üröm egyébként azt bizonyíthatja nyomozó forrásaink szerint, hogy semmi konkrét nyomuk nincs a rendőröknek, ezért minden bejelentésre ráugranak. A nyomozásban egyelőre lassú, aprólékos munka várható a továbbiakban, ahogy egy rendőrségi forrásunk fogalmazott: sziszifuszi lesz, amit el kell végezniük.