Az alsósokról tetőtől talpig

Kisiskolás korú, azaz 6-10 éves gyermekek a nyugodt, egyenletes fejlődés éveit élvezik az általános iskola alsóbb osztályában. Mi jellemző az iskolát kezdő kicsikre?

Iskolaérettség, új világ

Az iskolára felkészült, érett gyermekre jellemző, hogy könnyen beilleszkedik a közösségbe, és vágyik is a közösségbe tartozásra. Már dolgozik benne a feladat- és kötelességtudat, ha feladatot kap, nem kell állandóan instruálni, megerősíteni. A figyelme már ilyen korban nem kalandozik: képes 10-15 percen keresztül aktívan figyelni. Kommunikációja az iskolakezdésre megfelelő, a hangokat tisztán ejti, nagyjából 2500 szót ismer, nyelvtanilag helyesen bővített mondatokat alkot, megérteti magát a felnőttekkel, és nyitott. A hat-hétévesek gondolkodásmódja egyre inkább elveszti gyermeki sajátosságait, csökken a fantázia szerepe, logikai szabályokat alkalmaznak. Növekszik önállóságuk, megkezdődik a szülőktől, a családtól való függetlenedés.

Testalkat, testsúly

Az óvoda befejeztével a kicsik testalkata arányossá válik, a megszokott "hengeres" forma, a pocak, a babás alkat eltűnik, az arcvonások változnak. A szervezet teherbíróbb lesz, megritkulnak betegségek. Kiszélesednek a vállak, és a fogváltás is szépen lassan elindul a tejfogak kihullásával. A fejhossz 1/6 része lesz a test hosszának a születéskori 1/4-es aránnyal szemben. Az agy súlya ekkor a felnőtt agy súlyának 90 százaléka.

Mozgás, testtartás

Az izgő-mozgó óvodás koordinált nagy- és finommozgásokat produkál, erre pedig az írástanulás miatt van óriási szükség. Nagy váltás a napi 8 órás játék után az iskolapad: nem véletlen, hogy a kisiskolások több mint kétharmadánál észlelhető valamilyen fokú tartáshiba. Ebben a szülő segítségére szorul a kicsi, akit iskola után inkább szabadidős programokkal "kapcsoljunk" ki, és a mozgásigényét igyekezzünk kielégíteni, hiszen az intenzív növekedésben, fejlődésben lévő kisiskolások gerince folyamatos veszélyben van.

A kar és a láb erősödésével a mozgásformák gazdagodnak, biztonságosabbá válnak. Mozgásszükségletük mellett a cselekvésszükséglet is fokozódik, melyek inkább ötletszerűen váltakoznak, újabb és újabb játékokba fognak, abbahagyják, majd másba kezdenek. Kilenc-tízéves kortól érdemes valamilyen sportfoglalkozásra járatni a gyereket.

Csontozat

Meglehetősen hajlékonyak, ezért nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy elkerüljük az egyoldalú, nagymértékű fizikai terheléseket. Nem csoda, ha az iskolában, például rajzolás és írás közben hamar elfáradnak, ugyanis az ujjpercek csontosodása kb. 12 éves kor táján fejeződik be.

Magatartás

Az iskolakezdés azokat is megviseli, akiket iskolaérettnek nyilvánítottak, és ha nehezebben veszik az akadályokat, többnyire valamilyen viselkedésbeli változással, tünettel reagálnak erre. A fegyelmezetlen, szétszórt, nyugtalan kisiskolás képtelen egy helyben ülni, koncentrálni, szemtelenné, agresszívvá válhat, illetve úrrá lehet rajta a szorongás, feszültség, és árulkodó jel lehet a körömrágás, az éjszakai bepisilés is. A türelmes odafigyelés és közös, családi beszélgetések mellett időt kell hagyni a gyereknek, mert lehet, hogy ezek csak átmenetiek. Ha nem javul a helyzet, forduljunk szakemberhez (gyermekorvoshoz, nevelési tanácsadóhoz, gyermekpszichológushoz, iskolai pszichológushoz) fordulni.

Alvás!

A szakértők úgy vélik, hogy egy egészséges alvási rendszer kialakítása jelentősen hozzájárul a gyerekek megfelelő kognitív fejlődéséhez. Egyórányi alvásveszteség és a rossz szokások berögződése azonban kedvezőtlen hatással van az általánosabb készségekre, és jelentősen befolyásolja a gondolkodással összefüggésben lévő képességeket. Egy kisiskolásnak nyolc -fél kilenckor ágyban a helye. Teremtsük meg számára a megfelelő alvási körülményeket, ne bömböljön mellette a televízió és ne duruzsoljon a család - így fogja csak tudni annyira kipihenni magát, hogy másnap tudjon teljesíteni. A korábbi rítusokból jó, ha megmarad az esti mesélés, lehetőleg élőszóban, hogy a szülők hangja, gesztusai, arcjátéka gazdagítsa az élményt.

Forrás: hazipatika.com