Jövő hétfőtől – indokolt esetben - akár egy 12 éves gyereket is őrizetbe vehetnek a rendőrök. Az a felnőtt viszont büntetlen maradhat, aki csőre töltött pisztollyal várja a lakásába éjjel, csoportosan érkező rablókat. Jogászok szerint az új büntetőtörvények könyörtelenül szigorúak. 
Önvédelem: éjjel akár fegyverrel
Jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit a saját laká­sában éjjel, fegyveresen vagy csoportosan támadnak meg, vagy már akár a kertjébe fegyveresen behatolnak. Ez annyit jelent, hogy büntetlen marad, akit megtámadtak, bármilyen módon is védi meg önmagát és a vagyonát.
Börtönbe a 12 éves rablóval!
Eddig a 14 év alatti gyerekek nem voltak büntethetők. Hétfőtől a 12 éven felüliek felelősségre vonhatók nemcsak az olyan különösen súlyos bűncselekmények miatt, mint az emberölés vagy a halált okozó testi sértés, de rablás és kifosztás miatt is, ha azt jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.
Miért nem a szülő felel?
A 12 éves gyerekek büntethetőségével feltehetőleg azokra a családokra akarnak hatni, amelyekben a szülők nem szabnak határt a gyereknek. A család erkölcsi normájában nincsenek meg az alapvető értékek, például hogy másoktól semmit nem vehetünk el – nyilatkozta Molnár Gabriella klinikai szakpszichológus.
– A gond csak az, hogy a gyerek a büntetése letöltése után ugyanabba a családba kerül vissza. Ez pedig több kérdést felvet. Eszerint a családdal is foglalkoznia kéne a jogalkotónak. Tény, a tizenéves gyerek érzi, ha bűncselekményre bírják rá, hogy valami nem stimmel.
A legnagyobb kérdés az, hogy mi lesz azután ezzel a gyerekkel, hogy megbüntették. Komoly kétségeim vannak afelől, hogy az a kamasz, akit kiszakítanak a családjából, és akár több évre elzárnak, később épp a büntetés miatt megváltozhat-e.

Két évet kaphat a drogfogyasztó
 
Mostantól a drogfogyasztók is két évig terjedő börtönnel lesznek büntethetők. Ez annyit jelent, hogy ha valaki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert – akár csak 2 gramm kokaint is – fogyasztás céljából megszerez vagy magánál tart, szembe kell néznie azzal, hogy börtönre ítélik.
Csak akkor kerülheti el a büntetést, ha még az elsőfokú ítélet előtt részt vesz elvonókúrán, a büntetést azonban két éven belül csak egyszer kerülheti így el.
Védik a zsarukat
Szigorúbb büntetés vár a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszakért. Három helyett a jövőben egytől öt évig szabható ki büntetés. Ha azonban az erőszakot csoportosan vagy fegyveresen követik el, 2-8 évet kaphatnak a mostani 5 év helyett.
Kitiltják a fékezhetetlen drukkereket
Kifejezetten a meccseken általános jelenséggé váló huliganizmus ellen akarnak fellépni a sportrendezvény látogatásától való eltiltás jogintézményével. Akár évekre is kitilthat valakit egy vagy több stadionból a bíróság. Ugyanakkor nagy kérdés, beléptetőrendszer nélkül hogyan ellenőrzik majd az elítélt drukkereket.

Egy kalap alá veszik a visszaesőt a büntetlennel
Az új büntető törvénykönyv (Btk.) kidolgozói nem vették figyelembe, hogy nem a büntetés mértéke, hanem annak elkerülhetetlensége tartja vissza a bűnözőket – nyilatkozta lapunknak Jován László ügyvéd, aki az ELTE Jogi Karának oktatója. Mint mondta, egyetért Tóth Mihály egyetemi professzorral, aki a bűnügyi védők konferenciáján egyenesen azt mondta, hogy ebben a Btk-ban ami új, az nem jó, ami jó, az pedig nem új.
– A bírók keze is jobban meg lesz kötve, miután kötelezően a középmértékből kell kiindulniuk – fejtette ki Jován László. – Mit jelent ez? Mindegy lesz, hogy egy visszaeső bűnöző vagy egy büntetlen előéletű ember ül majd az adott ügy­ben a vádlottak padján. Ha a büntetés mértéke 1-től 5 évig szabható ki, 3 évnél kevesebbet nem kaphat majd a vádlott.
A jogász egyenesen katasztrófának tartja, hogy 12 éves korra vitték le a büntethetőséget.
– Hogyan tartja vissza azt a gyereket egy büntetési tétel a bűnözéstől, akit a szülei küldenek rabolni, ha nem engedelmeskedik, akkor pedig meg­verik? – kérdezte, majd hozzátette: büntetőtörvényekkel nem lehet társadalmi, szociális és egészségügyi problémákat megoldani. Az, hogy gyerekek csoportosan bűncselekményeket követnek el, vagy hogy valaki kábítószerfüggővé válik, elsősorban nem büntetőjogi kérdés.
A háromcsapás törvényt 2010-ben vezették be. Ez a többszörösen visszaeső, erőszakos bűnözőket sújtó büntetések felső határát a kétszeresére emelte, ha pedig a megduplázott tétel meghaladja a 20 évet, életfogytiglani fegyházzal sújtja. A jogász szerint az ilyen súlyos bűncselekmények ennek hatására sem szorultak vissza, sőt emelkedett a számuk, ami önmagáért beszél.