A derék- és a csípőkörfogat hányadosa alapján az elhízás két
fő típusát különböztethetjük meg: a csípőre és a combra lokalizálódó (körte
típusú, perifériás, gluteofemorális), valamint a hasra terjedő (alma típusú,
abdominális, viszcerális, centrális) elhízást. Az alma típusú elhízás a
metabolikus szindróma részeként bizonyítottan összefüggésbe hozható bizonyos
szív-érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint az
érelmeszesedés előfordulásával. (A metabolikus szindróma fogalma az utóbbi
évtizedben terjedt el széles körben: a tünetegyüttes, amely az egész nyugati
világban népbetegségnek tekinthető, magába foglalja a magas éhgyomri vércukor-
és trigliceridszintet, az előnytelen koleszterin-anyagcserét, ami az alacsony
HDL-koleszterinszintben mutatkozik meg, a magasvérnyomást és a hasi típusú
elhízást, illetve egyéb társult anyagcsere-rendellenességeket.)
Az új tanulmányban a diéta és a testmozgás hatásait
vizsgálták egerek hasi zsírszövetén: az elhízás érdekében eleinte az állatok
mindegyikénél magas zsírtartalmú táplálékot alkalmaztak. Hat hét után a
vizsgált egereket 4 csoportba osztották: az első csoportban az egerek kis
aktivitásúak maradtak, a másodikban mozgásra ösztönözték őket, a harmadik
csoportnál alacsony zsírtartalmú táplálékra váltottak, míg a negyedik csoportra
az alacsony zsírtartalmú táplálék és a hat- vagy tizenkéthetes aktív mozgás
kombinációja volt jellemző.
A testedzés diéta nélkül is egyértelműen kimutatható,
kedvező hatást gyakorolt az állatok szervezetére: a legjelentősebb változás az
inzulinérzékenység növekedésében és a máj elzsírosodásának csökkenésében
mutatkozott, ezenkívül a hasi zsírszövet anyagcsere-folyamataiban is pozitív
változásokat írtak le. Vicki Vieira, a cikk első szerzője szerint a legfőbb
meglepetést az okozta a kutatók számára, hogy a diéta és a testmozgás
kombinációja nem eredményezett kiugróan jobb eredményt az önmagában alkalmazott
diétához vagy testedzéshez képest. "Meglepő, de a hasfali zsírszövet
mennyiségében csak az alacsony aktivitású egerekben következett be jelentős
növekedés, amely azt a feltételezésünket támasztja alá, hogy a testedzés olyan
életmódváltozást jelent, mely a hasi zsírszövet mennyiségét még zsírdús
táplálkozás mellett is csökkenti" - nyilatkozta a kutató.
"Az alma típusú elhízás legfőbb veszélye a gyulladásos
aktivitású anyagok fokozott termelődése, melyek egyaránt hozzájárulhatnak a
2-es típusú cukorbetegség és bizonyos szív-érrendszeri betegségek
kialakulásához. Az eddigi kutatások eredményei alapján az elhízás folyamatosan
fenntarthat egy alacsony aktivitású, általános gyulladásos reakciót a
szervezetben: az elhízott emberek vérében bizonyíthatóan magasabb a vérben
keringő gyulladásos molekulák mennyisége, például a C-reaktív proteiné (CRP),
melynek termelésében a zsírszövet is aktívan részt vesz. Ez a folyamat további
kóros reakciókat indíthat be a szervezetben, melyek szintén hozzájárulhatnak a
metabolikus szindróma kialakulásához" - tette hozzá Jeffrey Woods, az
Illinois Egyetem Kineziológiai és Társadalomorvostani Karának professzora, a
kutatás vezetője.
Woods professzor biztatónak tartja az eredményeket, hiszen a
testmozgás egyértelmű előnyei az egerek zsírdús táplálkozása mellett is
érzékelhetően jelentkeztek. Mindez azt jelentheti, hogy az edzés akkor is
csökkenti az általános gyulladásos aktivitást, ha az elhízás már kialakult.
További jó hír, hogy a kutatás során alkalmazott edzésprogram egyszerű volt: az
egerek körülbelül 400 métert futottak heti 5 alkalommal egy futógépen, ami
embereknél a napi 30-45 perces sétának feleltethető meg. Woods szerint az
egyszerű edzéssel még abban az esetben is csökkenthető az elhízással járó
betegségek valószínűsége, ha az aktuális fogyókúra amúgy sikertelen marad.
Forrás: origo.hu
0 Megjegyzések