A stressz stimulálja az agyat, és ennek hatására hetekkel
később javul a memóriakészség - állítják a Kalifornia Egyetem (Berkeley)
munkatársai.
"Mindig azt hisszük, hogy a stressz rossz dolog, pedig
nem az. A stressz az, ami optimális készültségben tart minket, és segíti a
viselkedési és szellemi teljesítményünket." - állítja Daniela Kaufer, az
eLife áprilisi kiadványában megjelent tanulmány egyik szerzője. A kutatás
demonstrálta, hogy a rövid ideig tartó stressz miként befolyásolja a
teljesítményt. A patkányokon a stresszinger az agyi őssejtek osztódását és
idegsejtekké való elköteleződését vonta maga után, ami két héttel később az
állatok mentális teljesítményének javulásával járt.
A kutatás célja a krónikus és a heveny stressz memóriára
gyakorolt hatásának felmérése volt. Mivel a memória szerveződésében az agy
hippokampusz nevű részének kiemelt szerepe van, ezért a tudósok főként erre a
területre fókuszáltak, amikor a felnőtt patkányok idegi őssejtjeit
tanulmányozták.
Ezek az éretlen elemek valamilyen stimulus hatására képesek
idegsejtekké, vagy idegi támogató sejtekké elköteleződni. A hippokampusz
speciális része egyike az agy két területének, mely képes ilyen sejtek
előállítására, ráadásul érzékeny a glukokortikoid nevű stresszhormonnal
szemben.
Korábbi vizsgálatok szerit a hosszantartó, a
glukokortikoidok szintjének emelkedésével járó stressz inkább gátolta az új
idegi elemek képződését. A krónikus stressz káros hatása ismert: fokozza az
elhízás kockázatát, a szívbetegségek és a depresszió kialakulását. Azonban most
a tudósok azt mutatták be, hogy a ketrecben való pár órás mobilizáció jótékony
hatású, mintegy megduplázza az újonnan képződött idegsejtek számát, ami a két
héttel későbbi problémamegoldó teszteken jobb teljesítménnyel párosult.
Forrás: hazipatika.com
0 Megjegyzések