Palotás Petra legújabb regénye, az Előbb-utóbb szerelem az internetes társkereső oldalak világába kalauzolja el az olvasót. Petra a könyv mellett arról is mesélt, hogy milyen szerepet játszottak az ő életében a társkereső portálok, de azt is elárulta, hogyan telnek a mindennapjai Németországban, és hogy nem hiányzik-e neki a tévé és a műsorvezetés.

Évek óta Németországban élsz a családoddal. Pontosan mivel foglalkozol?
Jó pár éve elsősorban írással, az Előbb-utóbb szerelem már az ötödik regényem. A kislányom most kezdi felfogni, hogy mi az, amivel a mamája foglalkozik. Látja, ahogy otthon írok, aztán a kezébe veszi a kész könyveket, ezeket a „felnőtt meséket”, amiket ha nagyobb lesz, majd ő is elolvas. Mikor óvodába megy, nekiállok a munkának, így telnek a délelőttök.

Nem hiányzik a műsorvezetés és a televízió világa?
Azt nem állítanám, hogy hiányérzetem lenne, nem foglalkoztat napi szinten a gondolat. Persze nem zárom ki, hogy egyszer még visszakúszik az életembe, de egyelőre jól megvagyok nélküle. Hálás szerep, amikor hazajövök egy frissen megjelent könyvet népszerűsíteni, mert ilyenkor mindig sok helyre elhívnak, és megmártózhatok a televízió világában.

Németországban nem is próbálkoztál vele, hogy belekóstolj a média világába?
Kinn nem próbálkoztam ilyesmivel. Az első három évben otthon voltam Borával, utána pedig az írás minden időmet lekötötte. Erre sem mondom, hogy a jövőben teljesen kizárt, hiszen az élet tele van váratlan fordulatokkal. Abban viszont biztos vagyok, hogy továbbra is írni akarok, ezt már nem engedem el az életemből.

Az új regényed az Előbb-utóbb szerelem. Honnan jött a cím? Téged nem emlékeztet az Igazából szerelemre?
Hasonló, nem? Van egy ilyen érzete az embernek, pedig csak egyetlen szó a közös, ráadásul az pont a szerelem, amivel naponta számtalanszor találkozunk. Mindkettőnek vagy egy nagyon pozitív hangulata. Érdekes egyébként, hogy általában hamar kitalálom a címet, de most nagyon nehezen született meg. Kész volt a regény, küldtem a kiadónak jó pár cím ötletet, de egyikkel sem voltam igazán elégedett. Egyik reggel aztán felébredtem, és beugrott a cím, mintha villámcsapás ért volna.

A regény az online társkereső oldalak világába kalauzol. Hogyhogy ehhez a témához nyúltál?
Szerettem volna valami aktuális témát, ez pedig mindenképpen az. Ezen kívül az elmúlt évben annyi társkeresős történetet hallottam az ismerőseimtől, hogy úgy éreztem, vagy most írom meg, vagy soha.

A témában neked is van tapasztalatod, hiszen a férjed te is egy ilyen oldalon ismerted meg annak idején. Volt valami olyan mókás vagy kalandos élményed, mint a szereplőidnek

Én annyira nem merültem el ebben a világban, mert olyan mázlim volt, hogy szinte azonnal bekopogtatott a férjem. Illetve ha őszinte akarok lenni, hamar megláttam a fényképét. Kevés randim volt, a könyv sztorijai nem személyes élményekből születtek. Rengetegen vannak a környezetemben, akik az interneten próbálnak szerencsét, amit szerintem sokan a mai napig nem vallanak be. Bőven akadt történet, amiből dolgozhattam, és persze a fantáziám kipótolta a hiányos részeket. Ha csúnyán akarnék fogalmazni, azt mondanám, hogy nagyon valóságszagú a könyv. Néha kicsit félek is, hogy a barátok és barátnők hogyan reagálnak majd. Az egyik barátnőm pár napja nem hívott fel, gondolkoztam is, hogy vajon melyik résznél tart…

Arról mesélsz még, hogy hogyan akadtál rá a férjedre az interneten?
Szerencsére tényleg hamar sikerült. Egy külföldi oldalon voltam fönn, ami egy speciális sportoldal volt, ahol a férjem egy kerékpárversenyhez keresett partnert. Magam sem tudom miért, de megszólítva éreztem magam, bár valószínűleg inkább a mosolya, mintsem a tervezett kerékpározás miatt. Volt a profilnak egy olyan része, ahol le lehetett írni, milyen számára az ideális nő. Elolvastam és megírtam neki, hogy én pont ilyen vagyok. Ráadásul ő aznap akarta magát törölni az oldalról, de még utoljára elolvasta a leveleit, ahol megtalálta az enyémet is. Így kezdődött a mi történetünk.

Végül lett belőle kerékpártúra?

Nem. Pontosabban neki igen, végül elment rá egy fiú ismerősével.

Forrás: femcafe.hu