Szerencsére az ember mindig talál lehetőséget arra, hogy a közvetlen környezetébe vigyen egy picike természetet, néhány tő virágot, növényt. Nincs az a hely, ahol egy kis fortéllyal ne tudnánk biztosítani néhány növénynek azokat a feltételeket, amik mellett eredményesen nevelhetők. Még a legreménytelenebb tömbházak erkélyein is megél néhány növény, ami örömet okozhat nekünk. Ezeken a helyeken folytatott eredményes növénynevelést a kertészet, gyűjtő néven: balkonkertészkedésnek nevezte el.

Mindig vannak úttörők, akik belefognak a szokatlanba, megfigyelnek, kísérleteznek, átélnek kudarcokat, majd eredményeket érnek el. Ezeket továbbadják másoknak, majd kezdik az újabb, addig szokatlan dolgot. Nekik köszönhetően ma egy kezdő balkonkertésznek nem kell sok kudarctól tartania.

A balkonkertészkedés a kezdeti divatirányzatból egyre inkább eltolódik a sokkal fontosabb védelmi, és élelmi irányba.

Védelmi irányzat, amikor a környezetünket tesszük szebbé, javítjuk a balkont, a balkonnal szoros kapcsolatban álló helység mikroklímáját.

Élelmi irányzat, amikor zöldséget, fűszert, netán gyümölcsöt termesztünk az erkélyen. Természetesen ma is vannak divatirányzatok, ilyen pl. a kupakkertészet névre hallgató formáció, ami sokkal inkább érdekesség és időtöltésnek való dolog, mintsem komoly eredményt produkáló elfoglaltság. Persze ki tudja, mit hoz a jövő. Kitalálhatnak olyan anyagokat, aminek egy kupaknyi mennyisége képes kinevelni kisebb helyigényű növényeket. Jómagam idegenkedek az olyan anyagoktól, amik képesek pótolni a talaj szerepét. Én inkább a talajközeges kertészkedés híve vagyok.

A következő cikkekben megpróbálom röviden összefoglalni a balkonkertészkedés fortélyait, buktatóit. Remélem, sokan kapnak kedvet ehhez a kertészkedéshez.

A cikkek az alábbi főbb pontok mentén alakulnak:

A balkon adottságai. Milyen a jó balkon? Mik lehetnek a hátrányok, hogyan kezelhetjük ezeket? Hogyan használjuk ki a teret?

Milyen a jó balkon?
Tulajdonképpen csak a balkon van, azt, hogy rossz, vagy jó, azt igazából az elvárásaink, céljaink döntik el. Például, ha zöldséget, vagy gyümölcsöt szeretnénk termeszteni, olyan mennyiségben, hogy abból télire eltenni is lehessen, akkor arra egy kis erkély alkalmatlan. Vagy, ha északi tájolású balkonunk van, akkor azon ne várjunk túl sokat a fény és melegigényes növényektől. Hosszan lehetne sorolni még a példákat.

Aki komolyan gondolja, hogy balkonján növényt szeretne nevelgetni, annak már csak alkalmazkodnia kell a balkon adottságaihoz. Tudom, ezt sokan nem szívesen teszik meg, de tudomásul kell vennünk, hogy a balkon nem a növények élettere, ott csak a mi hathatós közreműködésünkkel maradnak meg, és ha eleve jelentős hátránnyal indulunk neki, akkor bizony, csak a kudarc marad, és a bosszúság. Ezért a növények balkonhonosítása előtt fordítsunk kellő energiát arra, hogy megismerjük erkélyünk adottságait.

Mik ezek?

Kezdésnek a nagysága. Mérjük meg mekkora, és abból mekkora az a terület, amit a növényeknek szánunk. Nagyság alatt ne csak az alapterültben gondolkozzunk, hanem a magasságban is. Egy igazi balkonkertész térben dolgozik, kihasznál minden köbcentiméter.

Zártsága. Mennyire zártak az oldalai. Ha zártak milyen anyaggal zártak? Beton, üveg, fa stb. Ha üveg, akkor milyen színű, mennyire ereszti át a fényt. A zártságot mennyire lehet feloldani? Van-e lehetőség légátjáró nyílásokat kialakítani az átszellőzés érdekében. Milyen magas a zártság?

Tájolás. Honnan mikor, mennyi ideig kapja a napfényt, a szelet?

Környezet. Milyen furcsa ezt leírni. A balkon környezete, pedig mennyire fontos. Árnyékolja-e fa, épület. Ha növény árnyékolja, akkor az milyen, lomblevelű, vagy örökzöld. A szomszéd balkonokon van-e növényi élet? Netán hasonló, mint amilyet mi szeretnénk? Milyen növények élnek meg a szomszédoknál? Ha úttestre néz, akkor mennyire van az úttesttől, az milyen forgalmas?

Műszaki berendezései. Tudunk-e pótárnyékot biztosítani beépített árnyékolóval. Milyen a vízelvezetése, hova folyik a felesleges víz? Van-e mód mesterségesen változtatni a be- és kiáramló levegő mennyiségét?

A balkonra is igaz az, ami egy szabadföldi kertre. Ami egyszer előny, az másszor hátránnyá válhat. Itt van például a zártsága. Ha olyan növényeket nevelünk, amik korlátozottan télállók, tehát enyhe teleket átvészelnek, az erős fagyokat viszont nem. Milyen jól jön ennek a növénynek télen egy jól zárt balkon. Viszont egy zárt erkély, már a tavaszi melegedéskor a korai saláták, borsó, hagyma (hidegkedvelő növények számára) számára végzetes lehet. Ha alaposan számba vesszük a balkon adottságait, akkor már egy nagy lépést tettünk a siker érdekében.

Forrás: csaladinet.hu