Avagy mire jó az olívaolaj?

A zsírsavak nagy családján belül fontos szerepet töltenek be a telítetlen zsírsavak. Halljuk is sok helyről, hogy fogyasszunk belőlük többet, mint telített társaikból, mert szervezetünknek szüksége van rájuk. Hogy miért, azt cikkünkből megtudhatjuk.

A sejteknek azokat a molekuláit, melyek úgynevezett apoláris oldószerekben (pl. benzol, éter) oldódnak, összefoglaló néven lipideknek nevezzük. Az összetett lipidek, mint az olajok és a zsírok egyszerűbb alkotórészekre: glicerinre és zsírsavakra bonthatók. A zsírsavak - hármasával - a glicerinmolekula kis kémiai "horgára"csatlakoznak. A zsírsavak lényegében hosszú szénláncok, melyekhez több-kevesebb hidrogén kapcsolódik. Szakszerűen megfogalmazva: a zsírok a glicerinnek nagy szénatomszámú zsírsavakkal alkotott észterei.

Fő feladat: energiaszolgáltatás

Általában elmondható, hogy a zsírsavak a szervezet energiatermelő folyamataihoz biztosítják az energiát oxidációjukkal. Három típusukat különböztetjük meg. Vannak a telített, az egyszeresen -és a többszörösen telítetlen zsírsavak. A zsírok mesterséges kezelésének melléktermékeként jönnek létre az ún. transz-zsírsavak, amelyek például a kérődző állatok húsában is megtalálhatók.

A telítetlen zsírsavak a telítettekből alakulnak át. A többszörösen telítetlen zsírsavakban egynél több kettős kötésben lévő szénatom található, az egyszeresen telítetlen zsírsavakban egy szénatom van kettős kötésben, a többi vegyértékeit hidrogénatomok kötik le. Az emlős szervezetek legfeljebb egy telítetlen kötést tartalmazó zsírsavak szintézisére képesek. Azokat a kétszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat, amelyeket az emlősök szervezete nem tud előállítani, de kis mennyiségben felhasznál, esszenciális zsírsavaknak nevezzük.

Koleszterinszint-csökkentő hatásuk is van

A többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása hosszabb távon csökkenti az LDL ("rossz")-koleszterin szintjét, miközben emelik a HDL ("jó")-koleszterinszintet. A többszörösen telítetlen zsírsavak között vannak az omega-6 zsírsav (linolsav) és az omega-3 zsírsavak (alfa-linolénsav).

Sejt épül belőlük

Annak ellenére, hogy a szervezet képtelen szintézisükre, igen fontosak, hiszen belőlük képződnek például a sejtmembránok. A prosztaglandinok alkotóelemeiként a többszörösen telítetlen zsírsavak a gyulladásokra adott reakciók szabályozásában is részt vesznek, ezenkívül sok hormon nem termelődne nélkülük. A megfelelő mennyiségben fogyasztva hozzájárulnak a szívbetegségek megelőzéséhez is.

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak mind közül a legfontosabbak és a "legegészségesebbek". Emelik a HDL-koleszterinszintet és csökkentik az LDL-koleszterinszintet, a zsírban oldódó vitaminok (azaz A-, D-, E-, K-vitaminok) felszívódásában segítenek, csökkentik a mellrák esélyét, és enyhítik a rheumatoid arthritisben jelentkező fájdalmat. Szükségesek a magzat, illetve a növekedésben lévő gyermekek idegrendszerének egészséges fejlődéséhez is.

Forrás: hazipatika.com