Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint 29,8 milliárd forint jut idén az egészségügyi ágazatban dolgozók béremelésére - erről az elnök a Figyelő XXVI. Medicina konferenciáján beszélt csütörtökön Budapesten.
MTI - A kamarai elnök elmondta, hogy az idén márciusban kezdődő bértárgyalások végeredményeként ő azt az információt kapta, hogy 29,8 milliárd forint jut idén béremelésre az egészségügyben. Hozzátette: azt az anyagot látta, ami már túl van a közigazgatási egyeztetésen.
MTI - A kamarai elnök elmondta, hogy az idén márciusban kezdődő bértárgyalások végeredményeként ő azt az információt kapta, hogy 29,8 milliárd forint jut idén béremelésre az egészségügyben. Hozzátette: azt az anyagot látta, ami már túl van a közigazgatási egyeztetésen.
Éger István közölte: vagy-vagy állapot született a tárgyalásokon, hiszen ugyan kapnak béremelést, de például a mozgóbér-befagyasztás feloldására tett kamarai javaslatokat nem vette figyelembe a tárca.
A nyugdíj korú egészségügyi dolgozók továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban a konferencián a kamarai elnök azon a véleményen volt, hogy még mindig sok a nyitott kérdés a nyugdíjszámítással kapcsolatban, az ügyintézés "elhúzódó és botrányoktól sem mentes" - fogalmazott.
Éger István kitért az orvoselvándorlásra is. Mint mondta, az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évekhez képest növekedett a kérelmezők száma.
A kamarai elnök bejelentette, hogy a MOK teljes körű, kérdőíves felmérést indít tagjai körében. A kérdések a pszichés és fizikai terhelésre és a munkakörülményekre vonatkoznak majd.
Cserháti Péter, az egészségügyért felelős helyettes államtitkár a béremelésre reagálva azt mondta, hogy az erről szóló kormánydöntést hamarosan nyilvánosságra hozzák.
A helyettes államtitkár előadásában kitért a tárca előtt álló feladatokra. Egyebek között kiemelte a népegészségügyi programok folytatását, a közétkeztetés és az ivóvíz minőségének javítására irányuló lépéseket. Mint mondta, át kell gondolni a jövőre esedékes oltóanyag-beszerzést, és változás lesz a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz beszerzés és támogatás területén.
Előadásában megemlítette az alap-, a járó- és a fekvőbeteg-ellátás területén szükséges lépéseket. Ezek között szerepelt az alapellátás többletfinanszírozása, az alapellátási ügyelet felülvizsgálata és egy kistérségi betegút tervének kidolgozása.
A szakellátás területén az egynapos ellátás erősítését, a légimentés és a mentőszolgálat fejlesztését emelte ki.
A kórházi ellátás fontos területe az integráció és a várólisták csökkentése lesz. Megemlítette az európai uniós forrásokra való pályázatokat is, ezekből - mint mondta - jelentős források nyerhetők.
Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatója szintén az európai uniós forrásokról beszélt előadásában.
Úgy vélte, nehéz dolga lesz az ágazatnak a következő európai uniós költségvetési ciklusban, mert a 2014-2020-ig szóló büdzsében nincs külön ágazati forrás, szemben az előző hétéves ciklus 460 milliárdjával szemben.
A kórházaknak egyfajta közös módszertanra lesz szükség a sikeres pályázatokhoz, ezért minden intézménynek stratégiai fejlesztési tervet kell készítenie 2020-ig.
0 Megjegyzések